2010.12.31. Akinek nincs szerencséje a kártyában...

… annak jut a szerelemben. Nos, 2010-ben nem sok szerencse jutott nekem a tőzsdén, viszont szerelemben tényleg megütöttem életem jackpotját. :-)

2010.12.24. Boldog Karácsonyt!

PS: A Búsuló Juhásznak köszönöm a soron kívüli, előrendelés nélküli karácsonyi halászlevet. Isteni finyom volt. Úgy látszik mégiscsak van valami haszna tőzsdeblogot írnom. :-)

2010.12.10. Köd

Ahogy anyukám szokta mondani: minden rosszban van valami jó.

2010.10.31. Halloween

A legjobbak, amiket lőttem:

Bronz érem

Ezüst érem

Aranyerem

2010.10.20. Kis Szuri cica :-)

Imádnivaló!!!!! :-))) Egyfolytában csak játszik, mint egy örökmozgó. És zabál!!! :-)

2010.08.10. FED BASIC*

10 PRINT MONEY
20 GO TO 10

* BASIC = Beginner's All-purpose Symbolic Instruction Code :-)

PS: Év eleji nyitócikkemben említettem, hogy talán a tavalyi mélypontok 85-ös szintjén padlót foghat a dollár-jen keresztárfolyam: 2010.01.01. BUEK 2009!!! BUEK 2010!!! “A dollár gyengülő trendje a jennel szemben láthatóan továbbra is töretlen, azonban a dollár annyira padlón van már a jenhez képest, és persze globalice is, hogy lehet a 2008-2009-es mélypontok a dollár-jen keresztárfolyam padlóját jelenthetik. Vagyis érdemes lehet a padló közelében jen ellenében dollárvételekkel probálkozni.”

Na most újra itt vagyunk 85-ön:

2010.07.22. Azért nincs írás, mert sok a basztatás

A reklamációk elkerülése végett, azért (is) ritkulnak az írásaim, mert egyes érdekcsoportok állandóan basztatnak, ha bármi olyat írok a saját internetes naplómba, ami az ő érdekeiket szerintük esetlegesen sértheti. (És mivel a tőzsde lényegében csak egy óriasi nagy humbug és átverés, ezért az igazság leírása a tőzsdei gépezet kisebb nagyobb fogaskerekeit nem túl jó színben tünteti fel.) Azt mondjuk nem nagyon értem, hogy egy senkiházi porbafingó zugblogger privát naplójában megjelenő önkényes, szubjektív monológjainak ki és miért szentel ekkora jelentőséget, hiszen én egy senki vagyok, és ide azt írok, amit akarok, és nem tartozom senkinek elszamolással, akár hazugsagokkal is tele lehetne, senkinek semmi köze hozzá, mert ez az én magánvéleményem, és ne is olvassa olyan, aki erre nem kifejezetten kivancsi. Jogom van bármit mondani, leírni, jogom van akár hazugságokat vagy hülyeségeket is állíatni a saját naplómban. Nem tilos a hülyeség sem, nem tilos a hazugság sem, és ez nem újság, nem objektív, nem tény, nem hír, nem média, ez csupán Nyilasi Attila magánszemély önkényes, szubjektív, privát nyers gondolatainak és szókimondó magánvéleményének az oldala, amit csak az olvasson, aki erre kifejezetten kíváncsi.

Nos, ezt csak a kimagyarázkodás miatt írtam, ha egyesek szerint már túl sok a fotó, cica, utazás és zene rovat, és úgy érzik kikopott a tőzsde, az emiatt is van. Ha túl sokat basztatják az embert, akkor elmegy tőle kicsit a kedve. Lehet egyes privát gondolatokat ezentúl nem a weben, hanem majd speciális email formájában fogom megosztani azokkal, akik kifejezetten kíváncsiak Senkiházi Ernő magánvéleményére.

De addigis maradok továbbra is kegyetlen őszinteséggel Attila a barbár :-)

Photoshop by Remi

2010.07.18. Láncfűrészes pszichopaták

Klikk a képre, aki nem ismerné a filmet. :-)

Megtörtént a gengszterváltás. És pontosan az történik, amire számítani lehetett: az élősködő MaSzoP SZDSZ tolvajbanda káoszdemokráciája után most jön a Fidesz feudális hűbéri diktatúrája (papi tizeddel, pallosjoggal, robottal, ajándékkal, első éjszaka jogával...)

Politikából elég is ennyi, beszéljünk ikább a gazdaságpolitikáról. A probléma ezzel csak az, hogy már ezer éve hangoztatom, hogy ilyen, hogy GAZDASÁGPOLITIKA Magyarországon nincs. CSAK POLITIKA VAN, aminek vannak gazdasági kihatásai. Nos, a dilettáns MaSZoP “gazdaságpolitikája” után, Megyó papa szellemi mélypontján, sokan azt gondolhatták, hogy ezeknél nagyobb balfaszok nem kerülhetnek döntéshozó hatalomba. De Mogyoróországon semmi sem lehetetlen, és az új hatalomba olyan hihetetlenül sötét, buta, súlyos arcú hűbéresek kerültek, amely az országra nézve életveszélyes is lehet. (Az egyik miniszter szerintem egyébként is ténylegesen pszichopata, de a többi régi-új arc is elképesztő.)

Szándékosan kerülöm a politikai témát, de emellett nem lehet szótlanul elmenni, mert a Fidesz gazdasági ámokfutása a 2/3-os teljhatalommal olyan, mint amikor láncfűrész kerül egy pszichopata kezébe, aki önkontroll nélküli tudatlan állapotban elkezd vele élvezkedve hadonászni össze-vissza, megsebesítve előbb a környezetét, aztán addig addig vagdalkozik, míg egyszercsak levágja vele a saját lábát is. Ez vár Magyarországra, és előbb utóbb olyan súlyos sebesüléssel fog ez járni, amely nagyon nagyon nagyon fog fájni. Sajnos nemcsak a láncűrészes pszichopatáknak, de az egész országnak.

PS: Mellesleg érdemes visszalapozni a Nyilasi Tőzsdeblogot, hogy mi is történt utoljára, amikor kedvenc pszichopatánkkal, Patrick Batemannel álltam elő azután, hogy a subprime válság már 1 éve tartott, de a tőzsdék tudomást sem akartak venni róla: Élő ember által soha nem látott több mint 50%-os globális tőzsdei vérfürdő következett, pontosan olyan, amilyet előre borítékoltam Patrick Batemannel példálózva, aki kegyetlenül szétverte baltával a mit sem sejtő Paul Allen fejét.

2008.04.26. Amerikai pszichó

S&P500 3 hónapos csúcsra ment, miközben ezalatt rettenetes hírek horrorcunamija söpört végig az elmúlt 100 napban. Ezzel tulajdonképpen a 20%os esésecskének a felét le is dolgozta az index, és itt van 10%-ra a csúcstól, ugyanott ahol a subprime válság kirobbanásakor. Mindeközben hatalmas a divergencia. Egyedi konkrét részvényeket sorra döngölik az agyagba a konkrét céget érintő katasztrófális hírekre, jelentésekre, miközben szinte minden mást vesznek amiről aznap nincs konkrét hír. A Dow Jones index 30 komponense közül rekord(közeli) magasságban van az IBM, Exxon, Chevron, DuPont, Caterpillar, McDonalds, Johnson & Johnson, és most kapaszkodjunk meg, J.P.Morgan bankház fél éves csúcson, valamint a kiskereskedelmi óriás WalMart 3 éves csúcson.

Az esésecskének pont a felét ledolgozta az index. Ez még belefér a kegyetlen medve piac kiszámíthatatlanságába. Eddig sem hitt senki az esésben, csak a fundementális daráló darálja le irtó nehezen az egyedi részvényeket, de így 1400 körül most újra teljesen bebullozódtak, és azt hiszik, hogy ezekután már bármit megtehetnek büntetlenül, hiszen ha erre a permanens horrorcunamira sem volt képes esni a tőzsde, akkor többet már nem is fog. Soha!

Azt képzelik, hogy bármit megtehetnek büntetlenül

…folytatás ITT!

2010.07.12. Hangulatváltozás (2)

(A Nyilasi Alap tőzsdei bevezetését kivéve :-) lényegében semmi érdekes nem történt az elmúlt egy hónapban, a tőzsdék úgy tűnik tényleg követik a 2010.06.09. Hangulatváltozás cikkem menetrendjét, vagyis az eufórikus hangulatból lassan, nagyon lassan, de folyamatosan romlik a hangulat.

Tipikus bika-medve piaci hangulatváltozás kezd kialakulni. A hónapok óta tartó űbergigaoptimista hangulat rendíthetetlennek vélt bikáját kezdi megtörni az előbújó medve. Az utóbbi hónapok bika hangulata

“The only way is up! Csak felfele vezet az út!”
“Minden esés szuper vételi lehetőség.”
“Minek eladni? Úgyis újabb csúcsra megy.”
“Minek eladni? Úgyis visszamászik.”

kezd kopni, és lassan, nagyon lassan, kezd fokozatosan medvébe fordulni a hangulat:

“Ez már nem fog új csúcsra menni.”
“Ez már nem fog visszamászni.” (valahol itt tartunk most)
“Adjuk el, amíg ennyin el lehet!”
“El kell adni, mert úgyis visszaesik!”
“Adjuk el, mert még tovább fog esni!”
“Mindegy mennyin, csak adjuk el!”

Örök tőzsdenaptár szerint mennek újra és újra a dolgok, csak mire a legtöbben észreveszik, addigra már késő. :-)

Elképzelhető, hogy ebben a pár soros cikkemben lévő hangulatváltozási fázisok lényegében az egész 2010-es évet jól összefoglalják majd elejétől a végééig, ahogy tavaly a 2009.03.23. Feltámadnak a bikák a klinikai halálból című írásom pár soros konklúziója is lényegében egész jó barométer volt az óriási 2009-es rallyra. És ne feledjük – szerintem – az a medve piaci rally menetrend lényegében továbbra is érvényben van - esetleg egy-két extra ponttal kiegészíthetjük - de jönni fog az óriási pofára esés:

+10% rally: "Ez csak az esés korrekciója."
+20% rally: "Ez csak egy tipikus medvepiaci rally."
+30% rally: "Nem hiszem el, hogy már itt is a bikapiac.'"
+40% rally: "Basszus, tombol a bull!"
+50% rally: "Ha nem veszek, teljesen kimaradok a soha vissza nem térő lehetőségből."
+65% rally: “De jó, hogy beszálltam, máris 10% nyerőben vagyok.” (Aki ugye +50%-on szállt be, annak a magasabb bázisról kisebb a hozammutatója.)
+80% rally: “De jó, hogy beszálltam, már 20% nyerőben vagyok.”
-30% esés: "GRRRRRRRRR…már megint beszoptam!!!"

2010.07.11. Nyilasi 2015 Spekulatív Alap tőzsdei bevezetése

Közben 2010.június 28-án megtörtént a Nyilasi 2015 Alap tőzsdei bevezetése a Budapesti Értéktőzsdére, azaz bárki tehet vételi illetve eladási ajánlatot bankján vagy brókercégén keresztül az Alap befektetési jegyeire. Persze remélem a TBSZ átkötéseken kívül nem lesz olyan “őrült” aki eladja ezen érték(es)papírokat. :-) A TBSZ átkötések esetében mindenkinek azt javasolom, hogy konzultáljon brókerével az átkötéssel kapcsolatban, hogy megfelelő időpontban garantált legyen az átkötés, és véletlenül se piszkáljon bele más idegen ajánlat az átkötésbe. (Természetesen nem csak tőzsdén keresztül, hanem bármely két fél közötti tőzsdén kívüli sima adás-vételi vagy akár ajándékozási szerződéssel is átruházhatók a Nyilasi Alap értékpapírjai.)

A Nyilasi Alap hivatalos kereskedési adatai a BÉT honlapján itt érhetőek el: http://www.bet.hu/magyar_egyeb/dinportl/companyprofile?security=6328

Az Alapkezelő hivatalos közleménye a tőzsdei bevezetéssel kapcsolatban: http://www.concordealapkezelo.hu/kozlemenyek.php?hirId=83

Hivatalos BÉT közlemény a tőzsdei bevezetésről: https://www.kozzetetelek.hu/downloadkozzetetel?id=99513&kid=10555264

Valamint létrehoztam egy Nyilasi Alap adás-vételi fórumot, ahol az esetleges eladók és vevők egymásra találhatnak, és kommunikálhatnak egymással: http://www.tozsdeforum.hu/index2.phtml?menu=17&submenu=onetopic&topic_id=302588

Az Alap aznapi fundamentális értéke, azaz a nettó eszközértéke a Nyilasi Tőzsdeblog bal oldali menüsorában a Nyilasi Spekulatív Alap menüpont általam csak hóvégén frissített állását tükröző százalékos hozammutatóra klikkelve egyetlen lépéssel elérhető a Portfolio.hu befektetési alapokkal kapcsolatos aloldalán.

2010.07.10. Az év slágere: Alejandro

Jót tett, hogy szidtam napjaink amerikai zenéit. Nem sokkal ezután a kocsiban hallottam egy számot, pontosabban csak a felét, de így első töredékre is azonnal fülembe mászott. Aztán később otthon eszembe is jutott, és rákerestem mi lehet ez. És ezek az igazi slágerek, amelyek elsőre az ember fülébe másznak, és minden más csak B kategória, ami csak arra jó, hogy kitöltse az űrt a ritka A kategóriás slágerek közt. Na és tudjátok mi volt ez a szám, mert én is meglepődtem??? Lady Gagyi! Amúgy a korábbi slágerei is tetszettek ebben a lebutult mai mezőnyben, attól függetlenül, hogy óriási a hype és a biznisz körülötte, és a maca imázsa kissé irritáló. Bár magát a videoklipet sosem szabad nézni, mert eltereli a figyelmet a zenéről. Arról nem is beszélve, hogy a 80as évek zenei aranykorában a millió slágert mind mind tenyérbemászóan irritáló homárok készítették, amikért aligha rajongott volna az ember, ha látja micsoda gusztustalan nyálgép alakok éneklik. Például KLIKK IDE az általam 20 évig ismeretlennek vélt egyik kedvencem, Rocky M bácsihoz, aki valójában a röhögőgörcs és a hányinger közti vékony mezsgyén lavírozott 25 éve az akkor divatos imázsával. :-)

Szóval a lényeg, az év slágere alighanem ez lesz: Alejandro - http://www.youtube.com/watch?v=niqrrmev4mA&playnext_from=TL&videos=2RYGRPIyDqs#t=2m15s

2010.07.07. Egy kis vakáció (2)

2010.06.18. Egy kis vakáció

Szöszipamaccsal nyomulunk, de remélhetőleg ezúttal még karácsony előtt előkerülök. :-)

Addigis 2002-ben irodalmi Nobel díjra majdnem jelölt versemmel kívánok jó szurkolást és vuvuzelázást a focihoz! :-)

PS: Na mostmár mindenről írtam, csak Macsek úrfi maradt ki. :-) Legközelebb róla is jelentkezem pár szuper fotóval.

2010.06.17. Megkaphatsz bármit, amit csak szeretnél! (De minek???)

Szeretem Amerikát, de nem szeretem az amerikai zenét. Szörnyű. Pláne a gettórapet, meg a nyálas feka nyavalygásokat. Kaliforniában bárhová teker az ember, csak ilyen megy a rádiókban – a szintén rendkívül “színvonalas” mehikói jódlin kívül – és onnan jön rá az ember, hogy a sivatagban már átért Arizónába, hogy eltűnik a rapzene az éterből, és a rádióállomások már csak countryt játszanak, amit megint nem lehet kibírni fél óránál tovább, de minden létező rádióállomás ott meg csak ezt játssza. K.O. Ehhez képest még a Juventus rádió 20 éve ugyanabból a 3db CD-ből álló repertoárja is változatosabb, amit még Várkonyi Attila ragasztott be 1989-ben pillanatragasztóval a lemezjátszókba.

Legutóbb viszont fülembe mászott egy ilyen feka gettónyavalygás, és a videoklip is szuper. Bár a szerzők lehet komolyan gondolták, én egy remek paródiának fogom fel:

http://www.youtube.com/watch?v=nQJACVmankY&playnext_from=TL&videos=Get0LqCMnTg

A szöveget nem is kell érteni, ugyanazt mondja, mint ami a videón látszik. Kiválóan figurázza ki (?) a mai amerikai (és persze lassan már globálisan mindenhol jellemző) felületesen anyagias mentalitást. Mintha ekörül forogna a világ, hogy milyen értelmetlenül felesleges drága sznob baromságok okoznának örömet az embernek. Lehet jó és értelmes dolgokra költeni a pénzt, és költsünk is minél többet ilyenekre, mert jól járunk vele, sőt, ekkor fektetjük a pénzünket a legjobb helyre: MAGUNKBA, ha ezáltal jobban érezzük magunkat, de az igazán fontos és klassz dolgokat nem is lehet megkapni pénzért: egészség, szabadság, boldogság, életvitel – életstílus; értelmes, kellemes, ideális, kedvvel végzett munka; szabadidő, önmegbecsülés, szerelem, szeretet, barátság, bizalom, becsület, igazság, és még sorolhatnánk a világ dolgainak 90%-át... egyiket sem kapjuk meg pénzért. Arról nem is beszélve, hogy akinek sok pénze van, lehet rosszabb élete van, mert nem is tudja élvezni a pénzét. Az, hogy hogyan érezzük magunkat a bőrünkben, valójában leginkább csak rajtunk múlik. A pénz valójában csak egy eszköz arra, hogy néhány klassz dolgot megvehessünk magunknak (vagy másoknak), de az igazán fontos dolgokat nem kapjuk meg pénzért, mert azok rajtunk, és rajtunk kívül álló egyéb okokon múlnak, nem pedig a pénzen. Aki havi fél-egymillió forintból nem tud boldog lenni, az ne a pénzben keresse a hibát, mert ennél több pénzzel is boldogtalan lenne. Elsősorban magunkat kell megismernünk, hogy mi fontos nekünk, és mi az ami valójában nem is fontos, mit szeretünk csinálni, mit utálunk csinálni, és próbáljuk a számunkra fontos és örömteli dolgok irányába terelni életünket, és a számunkra negítív dolgokat elkerülni, a pénzünket pedig ezekre a számunkra fontos és jó dolgokra költsük, ne számunkra felesleges baromságokra. És nem szabad, hogy az elégedettlenség uralja az életünket, hanem becsüljük meg és örüljünk annak, ami szépet és jót ad az élet nekünk!

PS: A mai zenével sajnos az a bajom, hogy stabilan gyér és pocsék. A 80-as években minden héten meg lehetett tölteni egy kazetta egyik, sőt, néha mindkét oldalát szuper, fülbemászó slágerekkel. Manapság egész évben alig jön össze fél órányi sláger. Olyan gyenge a felhozatal, hogy nem is érdemes követni. Az idei év fele már le is ment, az egyetlen zenet, ami első hallásra megfogott 2010-ben, egy román srác hozta össze:

http://www.youtube.com/watch?v=lg6h2j6OkvA&playnext_from=TL&videos=Esw2QqBPeAY

Na most ilyen kellemes slágerből a 80-as években volt évente 100. Vagy 200. Az idei félévben pedig 1.

Top 300 Of The Years 1980 - 1984

Top 300 Of The Years 1985 - 1989

Te jó ég, micsoda töménytelen mennyiségű szuper sláger volt a 80-as években, főleg az évtized második felében! (Jómagamnak is 300 kazettám és 200 CD-m van főleg ebből az időszakból.) Ez meg itt a tavalyi 2009-es selejtparádé, ahol a legtöbbre Lady Gagyi jutott: Chart of the Year 2009 determined by Infinity Disco Zone

2010.06.16. Mr.Panosz visszatért: Jorgosz iz bihájnd a NEW khamera :-)

Mr.Pánosz végre új blogvideoval jelentkezett, melyből már HD-ben szívhatjuk magunkba a hellén kultúrát a legilletékesebbtől. :-)

http://www.youtube.com/user/mrpanosblog

2010.06.11. A Nyilasi 2015 Spekulatív Alap árfolyamának követése, és hivatalos közleményeinek közzétételi helye

NYILASI 2015 ALAP HIVATALOS KÖZLEMÉNYEINEK A HELYE: https://www.kozzetetelek.hu/search/searchresults?heading=2836867&query=nyilasi

És közben a befektetési alapokkal foglalkozó weboldalak is befűzték már adatbázisukba a Nyilasi Alapot, ahol lehet követni a fundamentális árfolyamot, azaz a letétkezelő által naponta hitelesített egy jegyre jutó nettó eszközértéket:

http://www.privatbankar.hu/html/bef/501.php?befa=N

http://www.portfolio.hu/befalap/alap.php?isin=HU0000708706

http://www.bamosz.hu/adatok/napiadatok/index.ind

http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=befalapokmain&st=3&place=&left=HU0000708706&right

2010.06.10. “Csak annak a statisztikának hiszek, amelyet én magam hamisítottam” : Magyarországon hamisították vagy hamisítani fogják a statisztikai adatokat

Mielőtt a Fidesz deklaráltan leváltotta volna, inkább lemondott a Központi Statisztikai Hivatal elnöke. Na most ez az a fajta hír, amit bárhogyan is értelmezzen valaki, bármi is az igazság, járulékosan katasztrófális beismerése a csalásnak. Hiszen csak két eset lehetséges: Vagy ezideáig éveken keresztül hamisították az adatokat a KSH-ban, amit most a Fidesz helyre akar hozni, vagy pedig eddig korrekt adatokat közölt a KSH, amit a Fidesz viszont szeretne hamisítani. A két lehetséges verzió közül bármelyik is az igazság, a lényeg az, hogy vagy hamisítottak eddig, vagy majd ezután fognak hamisítani, tehát Magyarországon a statisztika hamisítása nyílvánvaló realitás, amellyel jobb, ha az ember eleve kalkulál, és nem is tekinti hitelesnek a hivatalos statisztikai adatokat, hanem kapásból feltételezi, hogy azok esetlegesen manipuláltak, hamisítottak. Ez van. Ez a helyzet. Én eleve nem is hiszek semmilyen kormányzati statisztikának. Az amerikai kormányzati statisztikának pedig különösen nem. A statisztika közelébe sem szabadna engedni a politikát, hiszen annak objektív információforrásnak kellene lennie a tényekről. A statisztikai hivatalokat valamilyen széles bázisú, tudományos, szakmai szervezet alá kellene rendelni, hogy hiteles legyen. Mint ahogy erre sok példa van Amerikában is, ahol egyetemek, és nagyon széles bázisú szakmai szervezetek is végeznek statiszikai felméréseket.

2010.06.09. Hangulatváltozás

Tipikus bika-medve piaci hangulatváltozás kezd kialakulni. A hónapok óta tartó űbergigaoptimista hangulat rendíthetetlennek vélt bikáját kezdi megtörni az előbújó medve. Az utóbbi hónapok bika hangulata

“The only way is up! Csak felfele vezet az út!”
“Minden esés szuper vételi lehetőség.”
“Minek eladni? Úgyis újabb csúcsra megy.”
“Minek eladni? Úgyis visszamászik.”

kezd kopni, és lassan, nagyon lassan, kezd fokozatosan medvébe fordulni a hangulat:

“Ez már nem fog új csúcsra menni.”
“Ez már nem fog visszamászni.” (valahol itt tartunk most)
“Adjuk el, amíg ennyin el lehet!”
“El kell adni, mert úgyis visszaesik!”
“Adjuk el, mert még tovább fog esni!”
“Mindegy mennyin, csak adjuk el!”

Örök tőzsdenaptár szerint mennek újra és újra a dolgok, csak mire a legtöbben észreveszik, addigra már késő. :-)

2010.06.08 Körkapcsolás (Még újabb videók: Taleb + Rogers + Soros + Roubini)

Kicsit bővebb most a körkapcsolás. Ezúttal nem mindenkivel értek teljesen egyet, és nem is mindenkit tartok 100% hitelesnek közülük, de a sok tőzsdei médiasallang közt rájuk érdemes figyelni. A lényeg az, hogy senki nem mond semmi lényegi újdonságot. Én sem. Az én véleményem is ugyanaz, mint amit részletesen megfogalmaztam ÚJÉVI NYITÓCIKKEMBEN, MELY ITT OLVASHATÓ.

MARC FABER: Persze a sokásost nyomatja Faber papa, de idén ehhez képest azért elég sokszor változtatja rövid távú véleményét. Egybként nem rossz időzítésekkel, csak kicsit kontrasztos így a párhuzamos hosszú és rövid távú elképzelései, amit persze hansúlyoz is. Nyílván ha 5 éven keresztül ugyanazt mondja mindig, akkor nem fogjak meghívni sehova, és nem újítják meg a hírlevél előfizetéseket sem, pedig a meggazdagodáshoz elég lett volna követni azt a mindennapi tanácsát is, hogy minden nap a fél kiló kenyér, fél liter tej, és fél kiló párizsi mellé vegyünk minden nap fél kiló aranyat is. Halálra kereste már magát az aranyával az aranyifjú vén kujon, és azok, akik követték, hiszen 5-10 éve egyfolytában csak emelkedik az arany ára.

NASSIM TALEB: Ez a fickó nagyon korrekt. Szarik a világra, és mondja a magáét, amiről meg van győződve. Olyasmiket, amiket én is szoktam: Semmit sem tanult a világ a válságból. És mégegyszer, sokadjára, ezúttal Taleb szájából is: A 2008-as pénzügyi összeomlás egyáltalán nem váratlan, és előre nem látható esemény volt, hanem egy biztosan bekövetkező esemény. … Amerikára is hasonló vár, mint a görögökre: előbb utóbb egyszercsak nem fogják megvenni az államkötvényeit. Ezután nem marad más, mint a pénznyomtatás és a hiperinfláció.... A problémákat a túl sok hitel okozta, és ezt nem lehet megoldani még több hitellel....Bernanke és Geithner hiteltelen pancserok.... Kötvénypiac kerülendő. Minden FIAT pénz el fog értéketelenedni. Fémekkel, és termőfölddel lehet valamilyen szinten védekezni. A tőzsde humbug. Az egyetemeken pedig baromságokat oktatnak. Korrekt. Nagyrészt egyetértek.

ROBERT SHILLER: Az ingatlanpiaci trendforduló a sablonos látszat ellenére egyáltalán nem garantált.

GEORGE SOROS: Ezúttal nem értek egyet Soros Görögországgal kapcsolatos szolidáris véleményével. Szerintem a görögök mások pénzéből zajló felelőtlen, pofátlan, arrogáns, tunya henyélésének semmi nem fog soha véget vetni, csak az, ha nem ad nekik felelőtlenül többet senki pénzt. Jóságos filantróp Soros Gyuri bácsi szerint a görögökön IMF közpénzből kellene segíteni. Szerintem viszont csak az érdemli ki, hogy hitelezzenek neki, aki vissza is tudja majd fizetni. A görögök nem tudják visszafizetni a hiteleiket, mert évtizedek óta csak újabb és újabb még nagyobb hitelekből fizetik tartozásaikat, és az eladósodottság olyan mértékűre fújódott fel, amit úgysem tudnának, és nem is akarnának visszafizetni. Úgyhogy szerintem a görögök a végletekig eljátszották a hitelezők bizalmát, és nem érdemes ilyen népségen segíteni, mert akkor minden megy ugyanígy tovább, ahogy eddig, és a Mr.Panosz féle pofátlan léhűtők a képünkbe röhögve verik majd el ezt a pénzt is, és megintcsak az baszik rá, aki segíteni akart. Elég volt ezekből!!! Verjék el a saját pénzüket, ha akarják, de ne a másét, főleg ne a miénket! Soros Kínával kapcsolatos véleményével viszont egyetértek: jórészt túlfűtott, nem produktív beruházásokra alapul a kínai gazdaság felelőtlen expanziója, amit a kínai kormányzat is érzékel, de nem biztos, hogy tudják hatékonyan kezelni.

JOHN BOGLE: Nagyon egyetértek vele, hogy a modern kori tőzsdekapitalizmus legnagyobb hibája, hogy a tulajdonosi érdekek közvetlenül már szinte alig tudnak érvényesülni, azaz nem működik valódi kapitalizmus. Lecsökkent a közvetlen (részvény)tulajdon, és a befektetők ma már 70%-ban közvetve, befektetési alapokon, nyugdíjalapokon keresztül csak nagyon nagyon korlátozottan urai saját pénzüknek, befektetésüknek, akaratuknak, érdeküknek. A részvénytársaságok vezetői így viszont elkanászodtak, mert nem a befektetőknek, részvényeseknek vannak alárendelve, hanem a nyikhaj portfóliókezelőknek, akik viszont nem a saját pénzükkel játszanak, és más az érdekcéljuk és kockázatuk, mint a befektetőknek. (Hiszen a veszteség csak a befektetőnek veszteség, az alapkezelőnek nem. A nyereségből viszont az alapkezelő is részesedik. Tehát az alapkezelő döntéshozónak a veszteségtől közvetlenül nem kell félnie, ezért érdemes lehet akár felelőtlenül is kockáztatnia mások pénzét.) Magyarul óriási az érdekviszony ellentét a mai tőzsdekapitalizmus viszonyai között, ami nem hatékony.

ROUBINI okos fickó, és különösen pozitív jelenség, hogy sokat fejlődött az utóbbi években, és nagyjából egész korrekt guru lett belőle. Azonban amellett, hogy nagyon száraz figura - most se mond semmi újat, semmi extra érdekeset, alig bírom fenntartani a figyelmem, ha hallgatom - a fő “problémám” az vele, hogy 2006-2007-ben azt magyarázta folyamatosan, hogy ő nem ért a tőzsdéhez, és ha lesz is valamiféle recessziócska, akkor sem érdemes eladni a részvényeket, ő sem fogja eladni az övéit, nem kell aggódni, hosszú távon kiváló befektetés a részvény. Ez viszont így bumm a fejbe, haver! Akkor mi értelme okoskodni, ha az okoskodásunk eredményét figyelmen kívül hagyva a csordával megyünk mi is a vágóhídra, mint a birkák. De ettől függetlenül okos manus, ráadásul képes volt még fejlődni is. (És gondolom elmorfondírozott azon is, hogy jobb lett volna eladni a részvényeit, ha már előre sejtette, hogy baj lesz. Mostmár talán a tőzsdéhez is sokkal többet ért. :-)

BILL GROSS: Okos, értelmes figura, aki sokszor teljesen korrektül, őszintén nyilatkozik, azonban olyan óriási szereplő az alapkezelő cége a kötvények piacán, hogy sokszor nem mondhatja ki a tutit, mert azzal saját alapjai és befektetői ellen beszélne. Mivel nincs görög érdekeltsége, ezért most meg is mondja a tutit: a görög államcsőd előbb-utóbb elkerülhetetlen. A természet törvényeit nem lehet kijátszani: a túl nagy adósság előbb utóbb visszaüt, és megszorításokat követel, ami megfojtja a gazdasági növekedést. És ez ugyanígy vonatkozik mindenkire. Amerikára is.

JIM ROGERS: Bár Jimmy papa gátlások nélkül ostoroz, és löki a vakert, ezúttal 100-as pulzusszám alatt is el tudta mondani a magáét. Csupán arra kell figyelnie, hogy a lódításaiba bele ne gabajodjon véletlenül. :-) Kedvencem tőle az, hogy ha emelkedik valamije akkor nyílván elégedett, ha meg esik valamije, akkor az még jobb, mert így akkor még többet tud venni belőle. Úgy látszik kifogyhatatlan a pénztárcája, és mindenre rá tud dupázni. :-) Sok újdonságot most nem mond, a dollár összeomlás rizsáját rezzenéstelen arccal átpozícionálva ezúttal már valuta válságok időszakáról beszél. :-) A CNBC videóban viszont több részletet is elárul, hogy milyen pozíciói vannak.

FHB FEJES ÉS A MAGYAR INGATLANPIAC: Ahhoz képest, hogy bankár és ingatlanos is egyben, nagyon korrekt ez a manus. Pedig az ingatlanosok még a bankároknál is nagyobb zsiványok, akiknek egy szavát sem szabad elhinni: Mind csak a pénzünket akarja. Kétszer annyi pénzünket. Mást se löknek az ingatlanosok 10 éve minden évben az emberek arcába, minthogy 10%-kal fognak jövőre emelkedni az árak, és most még olcsón lehet venni lakást, ha gyorsan cselekszünk. Tőlük. Ehhez képest 10 éve lényegében stagnálnak az ingatlanárak Budapesten. (Vidéken meg morzsolódnak le.) Ja, a 160 ezer forintért felépített négyzetméterért 300-500 ezret fizetni biztos jó üzlet. Nekik. Tízezerszámra eladhatatlanok az új lakások Budapesten. Hitellehetőségek beszűkültek. A félkészeket még befejezni sem éri meg, mert azokra sem lesz vevő, kisebb a veszteség, ha hagyják az egészet a fenébe félkészen porladni. Közben meg éppen borul rá a piacra százezer fizetéskeptelen lakáshiteles árveréscunamija. Még hogy lakásáremelkedés??? 10 éve lila ködben álmodoznak az ingatlanosok, és most végre talán eljön az igazság pillanata, és az összeomlás ideje az ingatlanpiacon. Ha 160 ezerbe kerül felépíteni egy négyzetméter modern, színvonalas, új lakást, akkor a régiek reális ára 100-150 ezer forint. Hálistennek! Hiszen kinek is jó, ha drága a lakás??? Ha kétszer annyiért adják el, mint amennyiért felépítették??? Hát biztos nem azoknak az embereknek, akik évtizedekig gürcölnek azért, mert otthont szeretnének maguknak. Az embereknek, az országnak az a jó, ha olcsó a lakás, és nem az, ha drága. A lakásárcsökkenés éppenhogy egy nagyon pozitív és kívánatos folyamat. Hogy minél több ember, család engedhesse meg magának, hogy saját, elérhető, korrekt árú otthonban élhessen, és további munkájukat és annak pénzbeli ellentételezését (fizetésüket) más dolgokra is költhessék, mint a zsivány ingatlanosok és bankárok hízlalására. Na ehhez képest ez az FHBs manus viszont egy nagyon korrekt, okos, őszinte ember. Lehet, hogy ő az egyedüli ebben a zsivány szakmában??? :-)

2010.06.07. Aki a forintot bántja, meghal!

Meg az is, aki szereti. :-) A devizapiac márcsak ilyen. Veszélyes üzem. :-)

2010.05.31. Nagy sikerű érdeklődéssel zárult a Nyilasi 2015 Spekulatív Alap jegyzése

Hivatalos eredményt a Letétkezelő fog hirdetni a napokban, de örömmel jelentem, hogy a nagy érdeklődésnek köszönhetően várhatóan több mint 800 millió forintot sikerült összedobni az alapba. Minden kedves befektetőnek köszönöm a megtisztelő bizalmat!

Hasonló kibocsátások esetében a befektetési jegyek jóváírása jellemzően egy héten belül, a tőzsdei bevezetés tipikusan két héten belül szokott megtörténni.

2010.05.29. A nyílt végű alapok problematikája

Mint évek óta hangoztatom, a tőzsde valójában a látszat ellenére egy rendkívül kockázatos szerencsejáték, mellyel megpróbálkozó játékosok 99%-a előbb utóbb veszteséggel végzi. Ennél már tényleg jobb, ha “szakemberre” bízza valaki a pénzét, mert ebben az esetben “csak” 90% a bukás veszélye, és valószínűleg a bukás is kisebb. :-) És mivel Magyarországon a banki akciós/prémium bankbetétek kamatai és az állampapírhozamok relatíve tartósan magasak (voltak), ezért nem is nagyon tudták ezt a kamatszintet a magyar alapkezelők hosszú távon megverni. De még a világ legjobb alapkezelői sem, amely tényállásra ferbruári-márciusi cikksorozatomban már utaltam. A több mint 400db magyarországi befektetési alapból talán ha egy tucatot minősíthetnék jó (az állampapíroknál jobb) befektetésnek, a többi 400-at pedig a bankbetétnél rosszabb hosszú távú befektetésnek. Nyílván a fő kérdés, hogy lehetőleg a néhány fehér holló jó alapba fektessünk, ne pedig a 400 rosszba. Ezt persze utólag könnyű megállapítani, a zsetonokat azonban a rulettkerék indításánál kell felrakni az asztalra. A 400 rossz alapba nyílván tök felesleges befektetni - ezekkel a továbbiakban ebben a cikkben nem is foglalkozom, hanem fókuszáljunk pozitívan a néhány JÓ alapra - azonban egy fehér holló JÓ alapnak is van problematikája: Egyrészt, kedvezőtlen széljárásban egy jó alappal is lehet veszíteni rövid, de akár hosszabb távon is. Másrészt, egy jó alap sokkal gyengébben is tud teljesíteni, mint egy “rossz” alap. Erre a problematikára világít rá a mai cikkem, úgyhogy folytassuk májusi Befektetési Alap Kisokosunkat.

NYÍLT VÉGŰ alapnak nevezzük azokat az alapokat, amelyekbe bármely napon, egy-egy fixált árfolyamon be lehet fektetni, vagy ki lehet szállni. Az Alapkezelő és a Forgalmazó ezt a lehetőséget mindenki számára biztosítja. ZÁRT VÉGŰ alap esetében azonban, csak az elején, a jegyzési időszakban lehet befektetni, és csak a futamidő végén lehet kiszállni. Menet közben, a futamidő alatt az alapkezelő és a forgalmazó nem foglalkozik új befektetési jegyek kibocsátásával, sem pedig meglévő befektetési jegyek visszaváltásával, a befektetők a befektetési alapok jegyeit, mint önálló értékpapírokat, a tőzsdén, illetve a szabadpiacon adhatják-vehetik, tehát akkor tud valaki a futamidő közben befektetni, ha valaki más kiszállna az alapból, és akkor tud valaki kiszállni, ha valaki más befektetne.

A fentiekből következően a NYÍLT VÉGŰ alapok ELŐNYE, hogy bármikor ki és be lehet szállni, ami egy kedvező plusz adottsága a befektetésnek a befektetők számára, és nagyon jó az alapkezelőnek, mert folyamatosan szippanthatja be a tőkét, párhuzamosan növelve ezzel a befolyó alapkezelési díjmennyiséget.

A ZÁRT VÉGŰ alapok legnagyobb HÁTRÁNYA a befektető szempontjából, hogy nem garantált a (futamidő közbeni) kiszállás lehetősége, az alapkezelő szempontjából pedig óriási elmaradt hasznot jelent, ha egy jól teljesítő alapba nem tud új tőkét fogadni, miközben a befektetők szívesen öntenék bele zsákszámra folyamatosan az újabb és újabb pénzeket, amelyek a duzzadó állomány miatt duzzadó nyereséget jelentenének az alapkezelési díjakból.

Alapesetben tehát mind az alapkezelők, mind a befektetők elsősorban a nyílt végű alapokat szeretik.

Ugyanakkor a NYÍLT VÉGŰ alapok HÁTRÁNYA kicsit paradox módon az előnyéből származik: ugyanis a bármikori ki és beszállás lehetősége azt a kockázatot is hordozza, hogy valaki rosszkor száll be, vagy rosszkor száll ki. És ez valójában a nyílt végű alapok esetében egy óriási individuális kockázati tényező a 99% laikus befektetőnek. Az alapok árfolyama ugyanis a tőzsdei folyamatokból eredően rendkívül hektikus is lehet, amelyet jellemzően a beszállás és kiszállás döntésekor ráadásul nem is tud az ember, hanem szinte vakon hozza a döntést.

ZÁRT VÉGŰ alapok ELŐNYE ugyanebből a paradoxonból ered: a befektetőnek nincs saját egyéni individuális kockázata, hogy rosszkor száll be, vagy rosszkor száll ki. A befektető induláskor rábizza az alapkezelőre a pénzét, aki pontosan a futamidő időhorizontjára illeszkedve megpróbálja kipréselni a befektetésből a kipaszírozható maximumot. Így egy jó zárt végű alap esetén vélhetően jobban járnak a befektetők, mintha egy ugyanolyan de nyílt végű alap esetében ők maguk határoznák meg a beszállás és a kiszállás idejének időpontját. (Honnan is tudná a befektető, hogy a “fekete doboz” alapból éppen mikor jó neki ki- vagy beszállni???) Az alapkezelő számára zárt végű alapnál a nagy negatívummal szemben - hogy nem fogadhat friss új tőkét - az áll, hogy kivonni sem tudnak pénzt a befektetők az alapból, hanem a tőkemennyiség feletti uralom stabil.

Az előnyök és hátrányok ÖSSZEGZÉSÉVEL a Nyilasi Alap azért lett zárt végű, mert elsősorban nem az alapkezelő “kapzsi és önző” érdekeit nézi, hogy minél több pénzt beszippantva az egyre duzzadó állományon egyre nagyobb alapkezelési díjakat tudjon beszedni, hanem hosszú távú befektetői érdekeit helyezi mindenek fölé. A Nyilasi Alap stratégiájából eredően ugyanis egy eléggé kockázatos, hektikus árfolyamú “fekete doboz” alap lesz, amelynél a befektetőknek esélye sem lenne helyes individuális döntést hozni vakon az ideális beszállási és kiszállási pontokról. A Nyilasi Alap hosszabb távon célozza meg a magas hozamot, amelynek jó beszállási pontja az indulásra, jó kiszállási pontja pedig a futamidő végére van időzítve és optimalizálva.

Lássunk konkrét valós gyakorlati példát, hogy miről is beszélek! Hangsúlyozom, hogy a példában hosszú távon jó és sikeres alapokról beszélek, a jó és sikeres nyílt végű alapok problematikájáról. Vegyük példának, a 2010.02.25. Az évtized legjobb magyar alapkezelői című cikkemben említet 3 legjobb hosszú távú magyarországi befektetési alapot. Ezek az alapok évtizedes távon megverték az állampapírhozamokat és a prémium bankbetéteket, és a világ legjobb alapkezelőinek szinvonalát érték el.

Évtizedes távon mindenképp nagyon jól jártak a hosszú távú befektetők, több mint triplázódott a befektetések értéke. Akik azonban 2007-ben szálltak be a piros és a kék alapokba, azok bizony most 3 év után is minuszban vannak az egyik-egyik legjobb magyarországi alapban is. Akik pedig 2008-2009 őszén-telén szálltak ki, azok a megelőző 1-2-3-4-5 évnyi befektetés után veszteséggel végeztek. Hangsúlyozom, hogy ez nem elsődlegesen az alapkezelő hibája - persze biztos lehetett volna még ugyesebb az alapkezelő, hogy kisebb legyen a visszaesés – hanem a nyílt végű alapok struktúrájából eredő veszély: a befektető egyéni, individuális döntési kockázata, hogy ő maga rosszul dönt a beszállást és kiszállást illetően. Ez a bevezető bekezdésben is említett nyílt végű alapok problematikájának fő veszélye: kedvezőtlen széljárásban egy jó alappal is lehet veszíteni.

A nyílt végű alapok problematikájából eredő másik hátrányra is mutatok egy konkrét példát: egy jó alap sokkal gyengébben is tud teljesíteni, mint egy “rossz” alap. Az előbbi problematikából eredő, a befektetők személyes, individuális döntési kockázatának kiiktatását próbálja érvényesitani az alapkezelő a Concorde VM alap koncepciójában: bárki bárhol száll be vagy ki, semmiképpen ne bukjon nagyot az alappal, hosszú távon pedig nyerjen. És ebben a kategóriában ezt az alapot egy nagyon jó alapnak is tartom, szép monoton az emelkedés, bukni nem lehetett vele, az elmúlt 3 év háborgó vizein pedig szépen rá is vert az évtized legjobb magyar alapjaira is.

(A K&H Navigátor a BUX-ot követni próbáló passzív jellegű részvényalap, mellyel a magyar részvénypiac teljsítményét, a Concorde Kötvény Alappal pedig a kötvényalapok teljesítményét érzékelhetjük az elmúlt 3 évben.)

A nyílt végű alapok problematikájának első számú veszélyét tehát sikeresen iktatta ki a VM alap. Ennek a veszélynek a kiiktatása azonban egy másik esetlegesen kedvezőtlen következménnyel jár: a tőke védelme ugyanis csak a kockázatok csökkentésével lehetséges, a kockázatok csökkentésével azonban nemcsak a veszteségpotenciál, hanem a nyereségpotenciál is csökken, heves piaci mozgások közti erős trendet csak mérsékelten tudja meglovagolni az alap.

Az előző grafikonon jól látszik, hogy az alapok közül impozánsan a legjobb teljesítményt érte el a VM alap az elmúlt 3 évben, és az alábbi 1 éves bull ciklusban önmagában tekintve ugyan szintén nagyon jó teljesítményt ért el, stratégiájából következően azonban nem tudott lépest tartani a szárnyaló részvénypiacokkal, és a kockázatokat nem ilyen szigorúan kezelő többi alappal.

Az elmúlt egy év teljesítményét vizsgáló felületes szemlélő erre azt is mondhatja, hogy milyen “gyengén” teljesitett a VM alap, a többi, és különösen a BUX index duplázását követő lila Navigátor alaphoz képest. Miközben ezek az elmúlt egy évben 60-100%-kal emelkedő részvényalapok valójában ezzel a teljesítménnyel együtt is még mindig kicsit alacsonyabban állnak, mint 3 évvel ezelőtt. (Arról nem is beszélve, hogy egy csomó hosszú távon alapvetően ócska vacak veszteséggyár alap is hihetetlen magas hozamokat ért el önmagában tekintve az emúlt egy évet, hiszen a felezések és harmadolások után nem nehéz visszamászni kétharmadra, és csak a felfelé ágat mutogatni, a korábbi összeomlást meg levágni a grafikonról.) No de akkor melyik is a legjobb alap a fenti 6 jó közül??? És ezzel a kérdéssel az eredeti problematikához jutottunk vissza, hogy ez attól függ, hogy ki mikor fektetett be, vagy esetleg szállt ki. :-)

ÖSSZEGEZVE: Mind a nyílt végű mind a zárt végű alapoknak vannak előnyei és hátrányai egymással szemben. Olyan alapfajta nincs, még a világ legeslegjobb alapja sem, amely minden jó tulajdonságot ötvöz egymagában, és nincs semmilyen kedvezőtlen paramétere. Még a legjobb alapoknak is van olyan tulajdonsága, amely kedvezőtlenebb más alapokhoz, alapfajtákhoz képest. A befektetés időhorizontja, várható rövid és hosszú távú teljesítmény, kockázati szint, a befektetés mobilizálhatósága, díjterhelése, adózása, stb.... sok sok paraméter, amelyeket mérlegelve kellene valakinek megtalálnia saját maga számára az aktuális időtávra szóló ideális befektetési alapot, (alapokat.) A kérdés persze az, hogy egyáltalán ezt a minimumot el lehet-e várni egy befektetőtől. Szerintem még ezt sem nagyon. Egy orvos elsősorban a gyógyításhoz értsen, egy parkettás a parkettához, egy tűzoltó a tűzoltáshoz. Ezért vagyok úgy vele, hogy elmondom, hogy a Nyilasi Alap egy korrekt, magas hozammal kecsegtető, kockázatos, hosszú távú, adómentes befektetési lehetőség. Csak azt az egy kérdést kell megválaszolnia magának a befektetőnek, hogy kell-e ez neki, vagy sem. És ha kell, akkor mindössze egyetlen elhatározás kell, és aztán 5 évig semmi dolga és teendője nem lesz.

(Az alapokat csupán kézenfekvő példaként ragadtam ki, mint teljesítményükkel bizonyítottan JÓ alapokat. A cikk megírásához a Concorde Alapkezelővel semmit sem egyeztettem, kizárólag a saját szubjektív vélelemézéseimet tükrözi az írás, (mint minden ebben a blogban), az alapokra kizárólag külső, nyílvános adatok alapján látok én is csak rá, mint bárki más.)

PS: A zárt végű Nyilasi Alap egyébként sokkal mobilizálhatóbb befektetés mint egy valódi klasszikus hedge fund. Hiszen a Nyilasi Alap befektetési jegyei értékpapírok, melyeket bárki bármikor bárkinek eladhat a budapesti tőzsdén, vagy sima ajándékozási, adásvételi szerződéssel a nyílt szabad piacon adhatók, vehetők, transzferálhatók, miközben a hedge fund befektetések klasszikusan nem értékpapírok, azaz nem átruházható, hanem csupán kétoldalú szerződésen alapuló befektetési formák, ahol sajátos, kötött szabályai vannak a kiszállási lehetőségeknek.

2010.05.27. Két féle ember és két féle befektetés van: az őszinték és a sunyik

Én egy őszinte ember vagyok. Őszintén elmondtam, hogy a Nyilasi Alap magas kockázatot vállalva magas hozamot céloz meg, de ezt a magas hozamot nem lehet garantálni, valamint nem zárható ki a veszetség esete sem. Ezt erőteljesen nyomatékosítottuk is, mert ha csak 0.0001% a bukás esélye, akkor is benne van a pakliban. Én ezt így tartom korrektnek, de ez persze valójában a legtöbb befektetésre ugyanúgy fent áll, csak erről egyes kibocsátók inkább (sunyin) hallgatnak. Én például minden részvényt vásárlóval aláíratnék egy papírt, hogy tudomásul veszi az illető, hogy a részvényvásárlással minden befektetett pénzét elveszítheti. A részvény ugyanis rettentő kockázatos befektetés. A Nyilasi Alapot sokkal biztonságosabb és jobb befektetésnek tartom, mint egy részvényt, a hazai kedvenc MOL és OTP részvényeknél pedig nagyságrenddel biztonságosabb, átlathatóbb, és sokkal sokkal sokkal sokkal jobb befektetésnek tartom. Hiszen ezektől a részvényektől 5 éves távon veszteséget, a Nyilasi Alaptól pedig nagy megbízhatósággal elégedettséget eredményező nyereséget várok.

PS: Arról ugye nem is beszélve, hogy a nagy patinás hitelminősítő intézetek a legbiztonságosabb AAA minősítéseket adtak olyan subprime CDO értékpapíroknak, amelyek valójában sunyi módón szépen becsomagolt fostalicskák voltak, és ma már semmit sem érnek.

2010.05.25. A pénzpiaci alapok lényegében semmit sem fognak hozni

Bár a kockázatos Nyilasi Spekultív Alapnak nem konkurensei a kockázatmentes pénzpiaci alapok, ha már elkezdtük, akkor folytassuk befektetési alap mustránkat ezzel a tunya haszontalan állatfajjal. A pénzpiaci alapnak befektetésként semmi értelme, hiszen a pénzpiaci alapok maguk is bankbetétbe és diszkontkincstárjegybe fektetnek, és erre terhelik rá az 1-1.5%-os alapkezelési díjat. Arról nem is beszélve, hogy az 5-30 milliós magánbefektetők kapják a legjobb és legmagasabb akciós kamatokat a bankoktól, amelyek 1-2%-ot gond nélkül rávernek a piaci kamatokra és diszkontkincstárjegyekre is, vagyis összességében az akciós prémium bankbetét jellemzően 3-4%-kal ver rá a pénzpiaci alapokra. Lényegében minden körülmények között. Ez pedig óriási különbség ebben a kockázatmentes műfajban. Nem mindegy, hogy az elmúlt évben 10-14% akciós kamatok helyett csak 7-8-9%-kal kamatozott a pénzünk a pénzpiaci alapban, vagy most 6% akciós kamat helyett már csak 3%-kal fog.

A butuska magyar befektetők ennek ellenére 1200 milliárd forintot toltak már be a tök értelmetlen pénzpiaci alapokba. És ennek az az oka, hogy tényleg elég butácskák a magyar befektetők és megtakarítók, ugyanis a pénzpiaci alapok tök irreleváns MÚLTBELI HOZAMÁT hasonlítják az akciós bankbetétek JELENBELI hozamához, aminek abszolút nincs semmi értelme. (Hiszen ez olyan, mintha valaki most az 1200-ról 7200 forintra emelkedő OTP részvényre ismételt hatszorozást vízionálva 43200FT-os célárfolyam reményében vásárolna.) A butuska magyar befektetők ugyanis most azt látják, hogy az elmúlt 1 évben 6-7-8-9%-ot hoztak a múltban a pénzpiaci alapok, és ezt a múltbeli hozamot hasonlítják a jelenlegi 5-6% os akciós kamatokhoz. Persze hogy ennyit hoztak a múltban a pénzpiaci alapok, hiszen egy éve a magas kamatkörnyezetben 10-12%-os kamatú bankbetétekbe és diszkontkincstárjegyekbe fektethettek maguk ezek az alapok is, amit viszont szintén bárki megtehetett volna sajat maga is, és akkor nem 7-8-9%-kal fialt volna a pénze pénpiaci alapban, hanem 10-12%-kal. A múltbeli hozamokat a jelenbeli és jövőbeli hozamokkal összehasonlítani értelmetlen, és totálisan rossz döntést eredményezhet. A pénzpiaci alapoknál mindenképpen, ugyanis tök irreleváns, hogy mennyit hoztak a múltban a pénzpiaci alapok, mert most ezek az alapok 5%-os kamatszint körül tudnak ők maguk bankbetétekbe és kincstárjegyekbe fektetni, azaz az alapkezelési díjat levonva kb 3-4%-ot fognak hozni, amiből persze még adózni is kell, azaz nettó 2-3% körüli alamizsnát fognak csak hozni.

A pénzpiaci alapoknak tehát befektetésként semmi értelme. Az akciós prémium bankbetétek mindig és mindig 3-4%-kal többet fognak hozni. A pénzpiaci alapok egyetlen létjogosultsága, hogyha valaki alapvetően befektetési alapokban tartja a tőkéjét, és jelenleg éppen ideiglenesen egyetlen befektetési alap sem tűnik attraktív befektetési célpontnak, akkor a pénzpiaci alap a tőke rövid idejű parkoltatásának lehetőségét biztosítsa a befektetési szolgáltatónál házon belül némi kamatozás ellenében, amíg minél előbb jobb helyet nem talál a tőke, ha másnem akciós prémium bankbetétben.

PS: A rövid kötvényalapokkal is hasonló a helyzet a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben. Ezek a kockázatmentes pénzpiaci alapoknál egy nagyságrenddel kockázatosabbak, hiszen árfolyamuk érzékenyebb a kamatlábváltozásra, így elmúlt éves hozamaik 10-20% között voltak, ám a belátható jövőben valószínűleg semmiképpen nem verik majd meg az akciós banki kamatokat, viszont emelkedő kamattendencia esetén akár jócskán alul is teljesíthetik azokat nulla vagy akár negatív hozamot produkálva.

2010.05.20. A garantált alapok garantáltan keveset hoznak

Hogyan lehet garantálni, hogy ne lehessen bukni egy befektetésen? Válasz: nagyon kicsit kell kockáztatni a tőkéből. Aki viszont nagyon kicsit kockáztat, az nyerni is csak nagyon kicsit nyerhet. A garantált alapok a tőke 90-95%át bankbetétbe teszik, amely felkamatozik majd 100-120%-ra, a maradék kis pénzen pedig vesznek pár tőzsdei sorsjegyet, azaz opciókat. Aztan vagy nyernek valami kis pluszt a sorsjegyeken, és lesz pár százalék pluszhozam, vagy nem nyernek, és 3 év múlva visszaadják a kezdeti tőkét, vagy egy kicsit többet a befektetőknek.

A garantált alapok teljesítményét a PSZÁF is elemezgette, melyről például a ITT a Népszabadság Online hozott le egy cikket. Ebből ragadok ki pár érdekes mondatot:

163 garantált alapból csupán harminc tudott felmutatni pozitív teljesítményt, utóbbiakból pedig mindössze tizenkettőnél haladta meg a tíz százalékot az opciós struktúrán elért, három évre számolt átlaghozam.... Ám nem sokkal jobb a helyzet azoknál a konstrukcióknál sem, melyeknél garantáltak valamekkora minimumhozamot. A felügyelet adatai szerint a biztosra ígért nyereség 15-20 százalék között volt három évre, miközben 2009 elején több olyan akciós betét is volt, amely 13 százalék körüli vagy azt meghaladó éves kamatot kínált. … A garantált alapok éves átlagos hozama az elmúlt egy évre 8,79, két évre 4,23, míg három évre visszatekintve pedig már mindössze 3,94 szálalék. Mindez pedig valóban azt jelenti, hogy a legtöbb esetben a tőke védelmén felül csupán egy nagyon minimális hozam keletkezik a garantált alapok szektorában

No akkor én a magyarországi garantált alapoknál jobb garantált konstrukciót ajánlok: Ugyanis Nyilasi Alapból is bárki csinálhat magának saját tőkegarantált befektetést házilag: 4 milliót tegyen TBSZ bankbetétbe + 1 milliót TBSZ Nyilasi Alapba. A bankbetét így is úgy is felkamatozik 5 millióra 2015. végéig, vagyis az 5 milliós kezdeti befektetés garantált. A Nyilasi Alapból meg lesz ami lesz. Ha mondjuk megtriplázzuk nettóban az 1 milliót, akkor összesen lesz az 5 millióból 8, ami átlagos 10% hozam adómentesen. Az se rossz.

2010.05.18. Nyílt sisakkal a szemfényvesztés ellen

Mint említettem, a hozamok tekintetében semmit nem garantálhatok, borítékolhatok előre, hiszen a tőzsdekaszinó világában ez komolytalan kóklerság lenne. A költségeket viszont előre, pontosan, részletesen szeretem leszögezni, mert ezt így tartom korrektnek. A magyarországi üzleti életben ugyanis, mint mindenki tapasztalhatja, sokszor megpróbálnak sunyizni, bepalizni, átverni, csőbe húzni, csillagokkal és apróbetűkkel sumák módon megtéveszteni. (Ez egyébként Amerikában is így van, de ott nem kiscsillagokkal és apró betűkkel trükköznek, hanem “láthatatlan tintával”, azaz utólag a számlában mindig kiderül valami, amiről eredetileg nem volt szó.) Ezt én nem csak inkorrektnek, de gusztustalannak tartom. Egy jó üzlettel ugyanis mindkét félnek jól kell járnia, nem pedig a másik átveréséről kell szólnia.

Épp ezért, a korrektség miatt szándékosan lett kialakítva úgy a díjstruktúra, hogy az alap fix %-os költséginek terhelése együttes, összevont költségmutatóban legyen kifejezve, azaz az alapkezési díjon felül minden más fix %-os díjat első ránézésre is azonnal tartalmazza összevontan alapkezelési, letétkezelési, felügyeleti és forgalmazási díjakkal együtt. Azaz korrektül látható legyen, hogy a teljes fix %-os díjköltség maximum 2.8%, és ezért kértem a teljes futamidőre 0.2%-os garanciát a TBSZ számlavezetésre, hogy lehetőleg minden ilyen fix %-os költséggel együtt évi 3%-ba férjen bele a befektetés fix költsége, ami még elfogadható szintnek tekinthető egy magas hozammal kecsegtető alaptól.

Persze trükkösen lehetett volna úgy is csinálni, hogy 1% alapkezelési díjjal van “reklámozva” az alap, de “mellékesen” majd terhelve lesz úgyis 1% forgalamazási díj, és 1% számlavezetési díj is évente. Vannak akik így csinálják ebben a szakmában, és bizony a forgalamazási díjak egyes alapok tekintetében még magasabbak, mint az alapkezelési díjak, csak arról nem beszélnek. Érdemes átböngészni néhány befektetési alap éves jelentését - mostanára el is kellett készülniük a 2009-es jelentéssekkel - és bizony néhány esetben a “rejtett” költségek szépen ott lapítanak az alapkezelési díj alatt. A nyílt végű alapoknál a forgalmazás költségei például sokkal magasabbak is lehetnek, mint maga az alapkezelési díj. (Ha például külső bankhálózatot is felkérnek forgalmazónak, akkor nekik is tejelni kell a léből.) Zárt végű alapoknál a forgalmazási költségek alapvetően alacsonyabbak, hiszen nincs folyamatos napi forgalmazás, ezért zárt végű alapoknál inkább máshogy “trükköznek”. Tipikus például az, hogy nemcsak éves alapkezelési díj van, hanem van indulási díj és megszünési díj is. (Már csak a levegővételi díj és a lélegzetvisszatartási díj maradt ki a pakliból.) Tipikus például a 3 éves egzotikus alapoknál, hogy a 2%-os éves alapkezelési díjon felül van 6% indulási díj, és 1% megszünési díj is, azaz ha átlagoljuk a költségeket, akkor valójában nem 2% az éves átlagos díjterhelés, hanem 4%.

Én úgy vélem, hogy Nyilasi Alap díjstruktúrája korrekt és nyílt. Nincsenek benne rejtett költségek, se csillagok és apróbetűk, és valójában nem nem kedvezőtlenebb, nem “drágább” mint más magyarországi alapok valódi tényleges költségei. (A brókernetes unit-linked “befektetésekről” meg ne is beszéljünk, mert ott valójában évi fix 6-9% díjterhelés zajlik azért a “szakértelemért” cserébe, hogy pincérek és óvónők 10-20 évig kínai pilótajátékot játszatnak vakon szerencsétlen bepalizott magyar áldozatokkal. A brutális unit-linked díjak közt ITT A MABISZ táblázatában csemegézhetünk.)

A Nyilasi Alap sikerdíjszámítása is a korrekt hedge fundokra jellemző szinten van, amelyek a befektetés teljes időtávjára alkalmazzák a “high watermark” elvet, azaz csak akkor terhelődik sikerdíj, ha a befektetők befektetéseinek az értéke is új csúcsra megy. (A magyarországi sikerdíj konstrukciók ugyanis jellemzően csak éven belül érvényesítik a high watermark elvet, hosszabb távon nem, azaz egy nagyobb veszteséges évet követő szolidabb nyereséges év után újra vonják a sikerdíjat az azévi jó teljesítményért, amikor ez valójában egyáltalán nem lenne jogos, mert a befektető rosszabul áll, mint 2 évvel korábban. A nyílt végű alapoknál ráadásul még a jószándék ellenére sem igazán lehet korrekt sikerdíjformulát alkalmazni, amely mindenkivel szemben igazságos, hiszen nap mint nap ki- és beáramlik az alapból a pénz, így a kiszálló befektetők túl kedvező széljárásban viszik magukkal a profitokat a hosszú távon bentmaradók “zsebéből”, amelyek utáni sikerdíjat nem lehet visszakérni akkor sem, ha évvégére az alap mégis gyengébben vagy veszteséggel végzi.)

És végezetül, a költségekkel szemben NE FELEDJÜK, HOGY A NYILASI 2015 SPEKULATÍV ALAP TBSZ KONSTRUKCIÓJA ADÓMENTES, azaz a sikerdíj valójában nem jelent extra költségterhet a befektetőknek egy hagyományos (nem TBSZ jellegű) befektetéshez képest, ezáltal lényegében nagyjából egy átlagos magyarországi befektetési alap költségén Magyarországon egyedülálló módon egy hedge fund jellegű befektetés potenciálisan magas hozamlehetőségét hordozza a Nyilasi 2015 Spekulatív Alap, korrekt díjstruktúra keretében.

ITT PEDIG lehet böngészni PSZÁF táblázatát a befektetési alapok 2008-as valóságban terhelt költségtényezőivel.

PS: Partnerem, a Concorde Alapkezelő üzletfilózófiája szerint alapkezelési díjak tekintetében maximális díjakat tüntet fel, és sok esetben valójában ennél alacsonyabb díjakat terhel. Erre nekem nincs ráhatásom, és én alapvetően mindenkinek azt javaslom, hogy a maximum díjjal kalkuláljon a Nyilasi Alap tekintetében, de nem kizárt, hogy maximum díjnál kisebb lesz a valóságban terhelt díjköltség a Nyilasi Alap esetében is, egy kis kellemes meglepetést okozva.

2010.05.15. A kamatos kamat varázsa

Mint előző bejegyzésemből is látható, a hosszú távú évesített hozamoknak sokkal nagyobb jelentősége van a befektetéseknél, mint elsőre gondolná az ember. A kamatok kamatozása, valmint a megtermelt hozamok újrabefektetése nem lineáris összefüggést ad, hanem hatványozottat. Ha például kétszer nagyobb egy befektetés kamata vagy hozama, akkor nem kétszer akkora profitot termel hosszú távon, hanem sokszor annyit. Annál inkább sokszor annyit, minél hosszabb az időtáv. 5 év alatt 10% átlagos hozam 61% profitot termel, 40% átlagos hozam azonban 437%-os profitot, azaz 7x több pénzt termel ki. 10 év alatt pedig 17x többet, és abszolut nem mindegy, hogy 10 millióból 26 millió lesz, vagy 280 millió.

Íme egy kis táblázat, hogy mekkora éves átlagos hozam mekkora profitot termel 5 és 10 éves távon:

Mint látszik, hosszabb távon már az is órási profit és vagyon eltérést eredményez, ha néhány százalékkal magasabb az éves hozammutató, 10-20%-kal magasabb éves hozam pedig már nagyságrendi különbséget okoz, és sokszorosan több pénzt termel ki. Arról nem is beszélve, hogy a magyar befektetési alapok fele 5 éves távon semmit sem hozott, jónéhányuk meg egyenesen veszteséggyárként működött az elmúlt 5-10 évben.

2010.05.09. Öt év alatt ötszöröztünk – Átlagos 40% éves hozam ellenszélben az elmúlt félszáz év legháborgóbb vizein

Sokan kérdezik, mégis milyen hozamokra számíthatnak a Nyilasi 2015 Spekulatív Alap tekintetében. A hedge fundok kockázatos világában azonban semmit sem lehet előre borítékolni. Aki bármit is ígér ebben a műfajban, az egy komolytalan kókler. A végső hozam ugyanis sok-sok tényezőn és sok egyedi üzlet sorozatán múlik: elképzelések, ötletek, stratégiák, végrehajtás, időzítés, nyitás, zárás, szükséges merészség, túlzott óvatosság, portfólió kontroll, stb, stb, stb, és mindig ott van a pakliban a SZERENCSE szerepe. A szerencse még a legprofibbak hosszú távú telesítményére is kihat: hátszélben sokat keres a profi, ellenszélben keveset. De minden széljárásban tudnia kell előre haladni egy profinak hosszú távon, hiszen ezért lehet valakit profinak nevezni. Akit csak a szél járása sodor, azok csak amatőr szerencselovagok.

Saját teljesítményemet úgy vélem nem nekem kell kommentálni, ezért nem is szoktam. Úgyis megteszik ezt objektíve a számok. Nos, három hét híján 5 évhez ért Hedge Fund Portfóliónk statégiáját és teljesítményét bárki végigkövethette a bal oldali menüpontokból is elérthető Hedge Fund Trading Blog alapján. (Illetve a portfolio.hu blog rovatában is.) Több mint 400% profitot elérve öt év alatt megötszöröztük az induló tőkét, ami hajszál híján 40% átlagos éves hozamnak felel meg. (Ingatlanpiaci hasonlattal ez olyan, mintha valakinek a 10 milliós kőbányai kétszobás panellakása 5 év alatt 50 milliós 100m2-es rózsadombi villalakássá varázsolódott volna át az egyébként 10 éve stragnáló budapesti ingatlanpiacon.) Mindezt az elmúlt félszáz év legnagyobb pénzügyi és világgazdasági válságának közepette. Annak ellenére, hogy gyakran óriási ellenszélben és néha pechsorozattal sikerült belenyúlni a dolgokba, az elmúlt viharos időszakban elért hozammal összeségében én magam is elégedett vagyok, a világranglistán is szép helyet foglalnánk el az elmúlt 5 év alapján, miközben a többség örülhet, ha ezidő alatt nem mínuszt ért el.

A Nyilasi 2015 Spekulatív Alap hasonló hozamcélok érdekében lett létrehozva. A cél a tőke többszörözése a futamidő alatt, azaz minimum duplázása (éves 13.2%), ideális esetben sokszorozása.

2010.04.30. Elindult a jegyzés, május 28-ig lehet befektetni a Nyilasi 2015 Spekulatív Származtatott Befektetési Alapba

RÉSZLETES INFORMÁCIÓK A NYILASI ALAPRÓL: http://nyilasi.tozsdeforum.hu/alap.htm

Adómentes hosszú távú befektetési lehetőségként elindult a magyarországi Nyilasi 2015 Spekulatív Befektetési Alap jegyzési időszaka, azaz április 26-tól május végéig van lehetőség befektetni a Nyilasi Alapba, amely az összegyűjtött tőkével június elsején megkezdi működését. Az alapba ezt követően már nem lehet befektetni, csakis a jegyzési időszakban van lehetőség a beszállásra.

A NYILASI ALAP KONCEPCIÓJA, hogy futamidejével a magánszemélyek TBSZ adómentességi lehetőségének időhorizontjára illeszkedve ideális adómentes befektetési lehetőséget nyújtson a magas kockázatot vállalva magas hozamot megcélzó hosszú távú befektetők számára hedge fund jellegű stratégiája által.

A NYILASI ALAPBA TÖRTÉNŐ BEFEKTETÉS MÓDJA: a jegyzési időszakban, azaz április 26-tól legkésőbb május 28-ig személyesen a Concorde Értékpapír Zrt budapesti ügyfélszolgálati irodájában: Alkotás Point Irodaház, Alkotás utca 50. fszt. (a MOM Parkkal szemben a Csörsz utca magasságában.) A kényelmes és gördülékeny jegyzés lebonyolítása érdekében előzetes időpont egyeztetés ajánlott a 06-1-489-2222 telefonszámon vagy a mid@con.hu emailcimen. A befektetés fizetési határideje a jegyzés időpontjától függetlenül legkésőbb május 28. (Magyarul jegyezni bármikor lehet a jegyzési időszakban, de fizetni elég május 28-ig. És így nincs elmaradt kamatveszteség.)

A jegyzés helyszíne a forgalmazó Concorde Értékpapír Zrt ügyfélszolgálata az Alkotás Point Irodaházban

A Nyilasi Alap hivatalos dokumentumainak megtekintése az alábbi linkekre klikkelve lehetséges:

PSZÁF ENGEDÉLY A NYILASI ALAP BEFEKTETÉSI JEGYEINEK KIBOCSÁTÁSÁRA (NYÍLVÁNOS AJÁNLATTÉTEL)

A NYILASI ALAP PSZÁF ÁLTAL JÓVÁHAGYOTT HIVATALOS TÁJÉKOZTATÓJA

JEGYZÉSI ÍV MINTA (jegyzéskor a helyszínen kitöltendő és aláírandó)

KOCKÁZAT ELFOGADÁSI NYILATKOZAT MINTA + A FORGALMAZÓ SZÁMLAVEZETÉSI DÍJMAXIMUM GARANCIÁJA

Az alappal kapcsolatos további részletes információkat, az összes felmerülő kérdéssel és válasszal az alábbi linken, illetve a baloldali “Nyilasi Spekulatív Alap” menüpontban folyamatosan fogom bővíteni. Amennyiben valakiben megválaszolatlan értelmes kérdés merül fel, írjon nekem.

http://nyilasi.tozsdeforum.hu/alap.htm

2010.04.23. A valódi választás, amikor a pénzével szavaz az ember – Indul a magyarországi adómentes Nyilasi 2015 Spekulatív Származtatott Befektetési Alap

A politikai választásokon szavazhatunk, hogy melyik maffiaklán élősködjön az országon, de lényegében nincs valódi beleszólásunk a dolgok menetébe. A valódi választás számunkra az, hogy hogyan alakítjuk mi magunk a saját életünket. Például 5 év múlva mennyit fog érni a mostani pénzünk? És ennek a valódi választásnak a dilemmája az, hogy mibe fektessünk, hogy ne eméssze fel tőkénket az örökösen magas magyar infláció. A kamatok és az állampapírhozamok történelmi mélyponton vannak, ilyen szinteken alig fognak hozni valamit a következő években. A részvények nagyon drágák, az árfolyamok már csúcsközelben tartózkodnak, miközben az elmúlt félszáz év legsúlyosabb gazdasági válságának kellős közepén vagyunk. Az ingatlanpiacon árveréscunami fogja víz alá nyomni a lakásárakat. Mi akkor a jó a befektetés??? Ezt én is csak utólag tudom biztosra megmondani, de ezt próbálom már 15 éve előre prognosztizálni, kitalálni, spekulálni, mielőtt még a tömegek is rájönnek, de már későn. :-)

A rendkívül kedvező 2010-es adójogszabályi változások biztosította adómentes hosszú távú Tartós Befektetési Szerződés lehetőségét kihasználva, a Concorde Alapkezelővel együttműködve, a TBSZ adómentes időhorizontjára illeszkedő hedge fund jellegű (magas kockázatot vállalva magas hozamot megcélzó) magyarországi befektetési alapot indítunk Nyilasi 2015 Spekulatív Származtatott Alap néven napokon belül. További részletekkel, a hivatalos felhívással, és a lehetséges kérdések-válaszokkal jövő hét elején jelentkezem.

Addigis itt egy kis választási paródia :-)

2010.04.21. World Top Investor – A tőzsdei “világbajnokság”

Folytassuk a valós tőzsdei hozamok mítoszát leleplező sorozatunkat! Ahogy már többször is pellengérre állítottam, a szép tőzsdegrafikonok, duplázódó és triplázódó részvényárfolyamok ellenére, a valós tőzsdei hozamok ennél sokkal siralmasabb valós képet mutatnak. A grafikonokra utólag ránézve nagyon könnyű dolognak tűnik a tőzsde, a valóságban mégis a legtöbben végül veszteséggel végzik.

A virtuális tőzsdejáték és a valódi pénzre játszott tőzsde között kb akkora a különbség, mint egy vietnámi háborús fogolytábort átélni, vagy kényelmes fotelből hideg sört szürcsölgetve plazma tv-n Rambo filmet nézni. A tőzsdejáték és a valós tőzsde tűz és víz, két teljesen ellentétes dolog. A tőzsdejátéknál az a cél, hogy jellemzően több néven több taktikával is indulva valódi veszteségpotenciál nélkül óriási virtuális “kockázatokat” és pozíciókat bevállalva az első 10-be kerüljünk. A valós tőzsde pedig arról szól, hogy mindenki mástól függetlenül elsőrsorban a veszteséget elkerülve óvatosan kockáztatva megprobáljunk magunknak a bankbetétnél magasabb hozamot elérni egyetlen és pótolhatatlan tőkécskénken. Ebből következően egy sikeresnek bizonyult virtuális tőzsdejáték stratégia a valóságban felhasználva szinte biztos bukáshoz vezetne.

Érdekes átmenet azonban a valós pénzzel játszott tőzsdei verseny. Nyílván itt is a Top10 szereplés a cél, nyílván itt is vannak, akik több néven különböző stratégiákkal is indulnak ennek érdekében, de itt már a veszteségek is valósak, úgyhogy felelőtlenül kockáztatni nem túl kifizetődő.

World Top Investor néven egy ilyen 12 hónap hosszú valós pénzzel játszott tőzsdei “világbajnokság” ért véget március 31-én, ahol legalább másfél millió forintnyi valós tőkével lehetett indulni: http://www.worldtopinvestor.com (van magyar nyelvű menü is)

Íme a végeredemény, a több mint 300 résztvevő közül a legjobbak:

És akkor ehhez néhány konklúzió:

1. A verseny 12 hónapja alatt szinte soha nem látott emelkedés zajlott le a világ tőzsdéin, majdnem minden részvény duplázott vagy netán triplázott, a tőzsdeindexek 50-150%-os emelkedést produkáltak. Ennek ellenére ezek szerint a Top10-en kívül az összes többi 300 versenyző 23%-nál kisebb valós profitot ért el, miközben a Top10-es végeredményhez lényegében elég lett volna a verseny elején bármilyen részvényt vagy egyszerű részvényportfóliót vagy indexet megvenni, és csak tartani a verseny végéig.

2. Ugyanezen időszak alatt a magyarországi kötvényalapok 30-50%os nyereséget hoztak összehasonlíthatatlanul alacsonyabb, minimális kockázat mellett.

3. Ami a TOP10 győzteseket illeti - ki lehet nagyítani az évközi teljesítményüket - horrorisztikus performanszokkal lettek helyezettek. A #1 játékos akkora elmebeteg pozíciókkal játszadozott, hogy az utolsó hónapban leötödölte tőkéjét – és ezzel legalább 40 millió forintnyi valódi pénzt is elbukott - de még így is nyert. A #2 és #3 játékosok ügyes stratégiával kiváló és stabil telesítményt értek el, mivel a kezdeti gyors és markáns profitból már nem kockáztattak sokat, ezért meg tudták őrizni felhízlalt tőkéjük nagy részét. A többi Top10 játékos úgy nézem jellemzően kevesebbel végezte, mint amennyire jól állt évközben, tehát döntően a szerencse rakta őket a Topba, de olyan szerencselovag is volt aki -60%-ból jött fel az utolsó pillanatban dupla vagy semmit játszva +60%-ra.

+1. Végezetül kiváncsiságból megnéztem, hogy ezen időszak alatt jómagam mekkora valós nyereséget értem el: +141%. (Hedge Fund Trading Blogban követhető.) Ezek szerint nem is olyan rossz teljesítmény volt ez ahhoz képest, hogy 3 hónapig karácsonyi vakációztam. :-)

2010.04.20. Most “szuper” MOL részvényeket tukmál balek ügyfeleire a Goldman Sucks?

Az előzőek fényében úgy tűnik, mintha újabb balekokat keresne a Goldman Sucks, akiknek jó befektetésként vételre ajánlja a MOL részvényeit, hogy őmaga és a VIP haverok ismét kényelmesen shortolhassák a csődtömeget:

MOL: 25 ezer forintos célár a Goldmantól (Tőzsdeforum.hu 2010. április 20. 8 óra 59 perc) Semlegesről vételre javította a Mol részvények ajánlását a Goldman Sachs. A befektetési bank csökkentette a Mol idei és jövő évi eredményelőrejelzését, ugyanakkor a részvények célárát 20 500 forintról 25 000 forintra emelte.

“Logikus”: csökkenő eredményezőség esetén brutálisan emelni kell a célárat, és semlegesről vételre kell ajánlani (a balekoknak!!!)

2010.04.17. Szándékosan rakott szart ügyfelei palacsintájába a Goldman Sachs

Szar van a palacsintában. Persze, hiszen direkt rakták bele. Ugye ugye... nem hiába hívom én évek óta csak wall streeti szarkeverő bandának a befektetési bankokat. Ez persze most megint csak egy csepp a tengerben, de ez valahogy mégis kiderült, és ilyenkor már nehéz eltussolni vagy szőnyeg alá söpörni.

Az amerikai Felügyelet igazgatója EZEN A VIDEON ismerteti a vádakat a Goldman Sachs ellen.

A sztori lényege dióhéjban, ha valakinek nem teljesen világos: John Paulson a világ valószínűleg legokosabb és egyik leggazdagabb hedge fund menedzsere előre látta, hogy óriási bukta lesz a subprime hiteleken, és főleg a subprime hitel “fedezetű” mesterségesen újrastruktúrált értékpapírokon, a CDO-kon, amelyeknek jelentős része teljesen el fog értéktelenedni, mert ezek valójában olyan értéktelen szemetek, amelyeket ennek ellenére névértéken értékelnek. Ezzel a fundamentális elképzeléssel tehát úgy lehet nyerni, hogy valaki ezeknek a névértéken értékelt, de valójában semmit sem érő értékpapíroknak az árfolyamesésére spekulál, azaz

a) vagy kölcsönkér ilyen értékpapírokat, amelyeket azonnal elad a piacon, és majd később ha leesik mindenkinek a tantusz és az ár, akkor visszavásárolja azokat elértéktelenedve, és visszaadja a már semmit sem érő kölcsönvett papírokat,

b) vagy valós értékpapírmozgás nélkül szimplán csak fogad valakivel szemben az értékpapírok árfolyamának elmozdulására.

Nos, Paulson ki is elemezte, hogy melyek lehetnek a legszarabb ilyen CDO papírok, de mivel a piacuk elég illikvid volt, ezért nem olyan egyszerű ilyeneket nagy tételben tartósan, stabilan kölcsönkérni, és a piacon eladni illetve majdan visszavásárolni. Sokkal egyszerűbb lenne számára a “b” verzió, vagyis ha valakivel szemben fogadhatna ezeknek a CDO papíroknak az árára. Azaz kellene találni valakit, aki Paulsonnal szemben úgy véli, hogy ezek a CDO-k jó befektetések, és érdemes ezen CDO papírok stabil kamatozó teljesítményére fogadni. Magyarul kellene találni egy BALEKOT. És ez volt a Goldman Sachs feladata, hogy Paulson spekulációs koncepciójának megvalósítása érdekében találjon ellenoldali balekot, aki fogad Paulsonnal szemben. A Goldman motivációja ebben pedig az, hogy így az 1 milliárd dolláros üzleten 2x15 millió dollár jutalékot tud bekaszírozni kockázat nélkül, lényegében csak a közvetítésért és az elszámolásért. A történet vége persze az lett, hogy a CDO-k 99%-ban elértéktelenedtek, így a balekoknak a fogadásnak megfelelően 1 milliárd dollárt kellett fizetniük Paulsonnak. A bili azonban valahogy kiborult, és kiderült, hogy valójában a shortoló Paulson állította össze ezt a legszarabb papírokból álló CDO portfóliót, amelyek teljestményére való fogadást a Goldman jó befektetésnek aposztrofálva rápirította ügyfeleire.

A Goldmanról és a többi bankházról eddigis tudtuk, hogy nagy szarkeverők, ebben az ügyben sincs semmi meglepő. De John Paulsonnak, a világ egyik legokosabb és leggazdagabb emberének, az egész mozgatórugójának, kár volt “szaros” 1 milliárd dollárért ezt az egészet kitervelni. Nem ért ez ennyit, Johny! Felbujtásért, bűnpártolásért még akár börtönbe is kerülhet emiatt. És a rácsok mögött hiába van az embernek 10 milliárd dollárja, egy centet sem élvezhet belőle. :-(

PS: Nagyon el lett hallgatva / tussolva az ügy, de ehhez nagyon hasonló eset történt tavaly Magyarországon is, amikoris a Deutsche Bank hazai bankok értékesítői által olyan deviza-forint fogadásokat tukmált rá magyar vállalatokra és gazdag magánszemélyekre, amelyekből százmilliárd forintos nagyságrendű ügyfélveszteség keletkezett (és vélhetően hasonló nagyságrendű profit a Deutsche Banknál). Erre lényegre törő címválasztással 2009.07.24. Jó üzlet más faszával verni a csalánt bejegyzésemben hívtam fel a figyelmet, ahol kiváló barátom, Brückner Gergely és Ács Gábor remek tényfeltáró írását ajánlottam.

2010.04.15. Mesék a kriptából (3) – Az OTP állítólagos profitduplázásával szemben a magyarországi Raiffeisen veszeteséget ért el tavaly

Egy kis adalék három héttel ezelőtti cikkemhez, amelyben az OTP által irreális - szinte már inkább szürreális - számviteli kimutatásait hasonlítottam a többi magyarországi bankhoz, különösen az impozáns hatékonysággal rendelkező, második legnagyobb bank, a fele akkora K&H 2009-es eredményeihez. Azóta az OTP méreteihez képest harmad akkora, de szintén dominánsan meghatározó magyarországi bank, a Raiffeisen Zrt is kijött 2009-es eredményével, amely VESZTESÉG volt. (számolt be a Raiffeisen ITT a weboldalán)

Mindeközben a Bankszövetség hivatalos összefoglalójában arról ír, hogy a magyarországi bankszektor számviteli össznyereségének a felét a profitját duplázó OTP adta egymagában: “A bankszektor adózás előtti eredménye az előzetes adatok alapján 306 milliárdos értéket ért el, ami a 2008. év végi értékhez képest 5,5%-os emelkedés. Az adózás előtti eredménytömeg 50%-át az OTP Csoport tulajdonolja, év/év alapon a szektorban a legjelentősebb növekedést az OTP és az OTP Jelzálogbank érte el: előbbi megduplázta, utóbbi két és félszeresére növelte a 2008. év végéhez képest elért eredménytömeget.” (Bankszövetség hírlevele ITT olvasható)

Magyarul ezek szerint azért nyögnek az indokoltnál dupla akkora törlesztőrészletet az OTP svájci frankos hitelesei, hogy dupla akkora lehessen az OTP számviteli extraprofitja. És ezt még egy etikai kódexnek nevezett cinikus halálos ítélettel szentesítette is az egységes politikai klientúra, mint frissítő zuhanyzónak álcázott gázkamrát.

PS: A szürreális OTP számvitel pont olyan mint az alábbi Dali festmény. Ha valaki örömittasan nézi, akkor két csábító, pipicombokat villantó kívánatos nőszemélyt lát. Valójában meg egy bazinagy halálfej.

2010.04.10. Deficitbe fordulhatott a kínai külkereskedelem

Márciusban várhatóan külkereskedelmi hiányt ért el Kína. Az erről szóló Bloomberg cikk ITT olvasható.

Ugye ugye... a közgazdászok 99%-ával ellentétben erről beszéltem tavalyi cikkeimben, hogy akár könnyedén megfordulhat az egész világgazadaság egyik alaptétele, az amerikai külkerskedelmi hiány és a kínai külkereskedelmi többlet.

2009.06.17. Euró, dollár, fej-váll

2009.06.21. Eltűnhet a külkereskedelmi deficit, (valójában) nettó exportőrré válhat Amerika.

2010.04.09. Egy nap alatt duplájára nőtt a vasérc ára

Az alábbi hír lényege egy mondatban, hogy a világpiaci vasérckartell elszámoló árai 2010-ben a 2009-es duplájára nőttek. A virtuális tőzsdei lufik árait követik a reálgazdaság árai, és ezt a virtuál-reál kapcsolatot most még jobban összekapcsolja a vasérc új árazási metódusa.

2010.04.02 14:30 Robban az acélár: senki sem ússza meg (Portfolio.hu)

Komoly változás következett be a héten a vasérc értékesítések menetében, miután a legnagyobb bányászati társaságok, illetve acélipari vállalatok megegyeztek egymással a korábbi - több mint negyven évig alkalmazott - árazási metódus megreformálásában. A változás komoly áremelkedést hozhat számos ágazatban - olvasható az FT-n. A több mint negyven évig alkalmazott árazási struktúra alapvetően egy teljes évre határozta meg a nyersagyag árát, amelynél a benchmark ár általában az év elején köttetett egyik nagyobb (első) ügylet alapján került meghatározásra az ipari szereplők között. Ez a negyven évig működő rendszer tört részint tavaly, amikor is a japán és a kínai acélgyártók nem akartak magukat elkötelezni egy teljes évre szóló árszint mellett, így végül a legtöbb esetben három hónapos szerződéseket kötöttek. A héten bejelentett árazási metódus is negyedévenkénti bontás szerint fogja változtatni az árakat, amelynek alapja innentől kezdve már nem a szerződő felek közötti megállapodás lesz, hanem a vasérc spot piaci árának alakulása, negyedéves átlaga. A mostani váltáshoz természetesen ahhoz is szükség volt, hogy a spot piac kellő méretűvé növekedjen, napjainkban a teljes vasérc-értékesítések 10-25%-a bonyolódik azonnali ügyleteken keresztül. Az, hogy innentől kezdve a spot piaci árak alapján kalkulálódnak majd árak azt is jelenti, hogy a derivatív piacok is újabb lökést kapnak, ugyanis komoly hajlandóság várható majd a nyersanyagot érintő hedgelésre a piaci szereplők körében. Az ármetodika megváltoztatása egyébként jelentős árnyomást jelent majd az acél árára is, az acélgyártók többsége már be is jelentette, hogy közvetlenül érvényesíti majd a vasérc árváltozásának hatásait, sőt vannak olyan társaságok is, amelyek már árat is emeltek. Az acél egyébként a világ fémforgalmának 95%-át teszi ki, szóval az új árazás vélhetően komoly globális gazdasági hatással is jár majd, ugyanis a metodikaváltás következtében a tavalyi 60 dolláros éves tonnánkénti vasércár helyett, a legnagyobb keleti acélgyártók 2010 második negyedévében 110-120 dolláros árakkal számolhatnak. Ennek az emelkedésnek a hatása természetesen meg kell majd jelenjen az összes acélt használó iparágban is. Amennyiben az acélkereslet a jelenlegi szinten marad, akkor a bányatársaságoknál globálisan 5 mrd dollárnál is több extraprofit jelentkezhet a korábbi metódushoz képest. Az FT által megkérdezett bányaipari társaságok vezetői természetesen üdvözölték váltást, megjegyezve, hogy ez inkább normalizálást jelent, a vasérccel kezdve innentől kezdve úgy kereskednek majd, mint a többi nyersanyaggal, így a kőolajjal, az aluminimummal vagy a szénnel.

2010.04.06. A legüresebb lufi a világon a Pannon Puma LufiBux

Lufi az egész világ, de a legüresebb ismét a miénk, a magyar gazdaság és a magyar tőzsde.

Ilyen súlyos 5 éve tartó mély magyar gazdasági depresszióra nem csúcson kellene lennie a BUX-nak, hanem évtizedes mélyponton. A gazdaság és a magyar tőzsdei cégek fundamenumai 5 éve eresztenek a lufiból és ma már csak az üres levegő maradt a rózsaszín luftballonban. Ennek ellenére lényegében 5 éve folyamatosan csúcsmagasságokban tartózkodik a LUFIBUX index.

EZ A VALÓSÁG: A rózsaszín Pannon Puma elvérzett, es félholtan fetreng a padlón.

És ebbe fektet bele, aki magyar részvényt vesz. (És még csak most kezdődik igazán a gazdasági lejtmenet, mert eddig csak Pató Pál úr féle picsipöcsölés volt.)

2010.04.04. Húsvét

Idén még aktuálisabb mint tavaly :-)

2010.04.01. A tőzsdesámán medvékkel álmodik

Április elsején vegyük mi is kicsit komolytalanabbra a figurát, bár minden amit mondani fogok, az 100% igazság és így történt, nem áprilisi tréfa, nincs benne semmi vicc vagy kamu, csak maga a téma kissé komolytalan. Előre bocsátom, hogy semmilyen természetfeletti dologban nem hiszek, csakis a természet törvényeiben. A számunkra furcsa vagy netán hihetetlennek tűnő dolgok lényegében a ritka valószínűségű események bekövetkezése. De annyi minden történik velünk, hogy bőven helye van egy csomó ilyen furcsa dolognak is az életünkben, hiszen ezek a kis valószínűségű események is a nagy számok törvényei szerint forgolódnak. A lottót is előbb utóbb megnyeri valaki, miközben kb 1:50 millióhoz az esély.

Mondom ezt én, miközben anyai-nagyanyai-dédanyai vonalon mindenki olyan hihetetlen boszorkányos képességekkel van megáldva, hogy az tényleg nehezen magyarázható bármiféle matematikai, természeti törvénnyel. Erről inkább nem is mondok többet, mert szerintem komolytalanná válnék, és annyira nem vesszük ezeket mi sem túl komolyan a családban. No de vajon szorulthatott-e belém is ezen anyai gének sámánságából valami? Eddig nem igazán tapasztaltam, mindenesetre hétfőn EGY TUCAT MEDVÉVEL ÁLMODTAM. Valahogy ott volt a házunk udvarán kb egy tucat bazinagy kétméteres medve körülöttem. Nem bántottak, nem foglalkoztak különösebben velem, és nem is féltem nagyon tőlük, de elég idegesítőek voltak, hogy hogy a fenébe kerültek ezek ennyien ide, és hogy fogok én tőlük megszabadulni. Nem aranyos kis mesemackók szállták meg az udvart, hanem bazinagy állatok, akik úgy téphettek volna szét, mint valami papírkutyát, úgyhogy bár nem féltem, de elég nyomasztó volt közöttük, valószínű ezért hagyhatott bennem mély nyomokat, miközben a legtöbb álmom percek alatt teljesen kimegy a fejemből. (Nem is értem, hogy hogy a fenébe sikerült medvékkel álmodnom, mikor évek óta nem jártam állatkertben sem. Tőzsdével kapcsolatban például még soha nem álmodtam, miközben minden nap a tőzsdén morfondírozom.) Rákérdeztem az álomfejtésre anyunál, utána néztünk az álmoskönyvben is, interneten is, de annak ellenére, hogy mennyire konkrét szimbólumnak kellene ennek lennie, ahhoz képest medvével álmodni nagyon homályos dolog, úgyhogy a hagyományos álomfejtő szálakon semmire sem jutottunk. Így nem maradhat más “logikus” értelmezés, minthogy az álmomban megjelent sok sok medve a tőzsdei medve piac eljövetelét kell jelentse. :-))) Én nem hiszek az egész hókusz-pókuszban, de szimpatikus verziónak találom. Úgy legyen! :-)

Természetesen a horoszkópokban sem hiszek, sose foglalkoztam vele, mindig csak humbugnak tartottam, ámbár tavaly elém került a nyilas férfi általános jellemzésének részletes kifejtése, és a kb 100 mondatból 95 szóról szóra illik rám. (A maradék 5 csak azért nem, mert azok nem olyan jó tulajdonságok, így azokat inkább letagadom Kinga előtt.) Na szóval teljesen passzol rám a nyilas horoszkóp is. De ez még mindig lehet akár véletlen is, hogy egy Nyilasi nevű nyilas jegyű fazonra 100% illik a horoszkóp jellemzése, aki pont én vagyok. De az már képtelenségnek tűnik számomra, hogy minden nyilas jegyű ember akkor mind ilyen lenne. Mindenesetre a horoszkóp szerint a nyilas például remekül ért a pénzügyekhez is. :-) Amúgy semmi logikus alapot nem látok arra, hogy a születési időpontnak megfelelő csillagjegy hogy a fenébe határozhatná meg a személyiséget, és szerintem az is csak véletlen lehet, hogy a születésnapom Nostradamuséval és a világ legsikerebb, leggazdagabb, és valószínüleg legokosabb hedge fund menedzserével, John Paulsonéval esik egybe. :-)

Szóval én még mindig nem hiszek semmi ilyen hokusz-pókuszban, de azért short pozíciókban ülve nem bánnám, ha a medvés álmom tőzsdei adoptációja bejönne. ;-)

2010.03.28. Körkapcsolás

ALAN GREENSPAN: Kezdjük a sort ezúttal a FED korábbi elnökének félórás Blumbi interjújával. Mond sok jó és nyílvánvaló dolgot, melyekkel nagyrészt egyetértek, egy lényeges dolgot kivéve: a pénzügyi összeomlás szerintem nem egy százévente egyszer előforduló rendkívül ritka szerencsétlen összeomlás volt, hanem az évtizedek alatt felgyülemlett feszültségek végső stádiumának félrekezelése miatt borítékolható következmény, azaz egy biztos 100%-os eséllyel bekövetkező várható esemény, aminek a bekövetkezését mégis nagyon kevesen várták. Nem is értem miért mondja ezt. Talán azért mert nehéz bevallani, hogy ez az ő jószándékú lelkén is szárad, vagy még mindig nem fogta fel teljesen, hogy milyen óriási légvárhitelpiramis épült ki a világban, amely kezetlhetetlenné vált. Bármelyik verzió is az igazaság, Greenspan súlyosan hibázott, amit nem ismer be, hiszen pont ez lett volna az ő fő karmesteri feladata, hogy ezt a helyzetet elkerülje az amerikai gazdaság. Persze az ő felelőssége eltörpül a megtestesült Antikrisztus Bernankéhez képest, hiszen Greenspan “csupán” nem vette észre, hogy a gazdaság túlpörgetett életvitele súlyos betegséghez vezet, ezzel szemben Bernanke a betegség tüneteinek nyílvánvaló jeleinek láttán sem ismerte fel a súlyos betegséget, majd elbagatellizálta, majd olyannyira félrekezelte, hogy klinikai halál állapotába került a pénzügyi rendszer, és a rossz terápia következményei maradandó károsodással járnak.

MARC FABER: Kicsit kellemetlenül is érzem magam a bőrömben, hogy kedvenc gurumhoz, Marc Faberhez képest az utóbbi időben egyre több ponton eltérő véleményen vagyok. Lehet, hogy velem van a baj, de úgy érzem, ő meg túlságosan egyoldalúan borítékolja a hiperinflációs forgatókönyvét, és minden reáleszközzel kapcsolatban egyoldalúan védelmi bika véleményt fogalmaz meg: olaj, nyersanyag, arany, ingatlan, részvény, föld, mezőgazdaság, mind mind mind bull bull bull, és a pénz és kötvény instrumentumokra meg totális elértéktelenedést vár.

Ezzel egyrészt nekem az a bajom, hogy ezen sok “védelmi” bull instrumentum közül a legtöbb alapjáraton is már óriási lufi, amely mögött semmilyen valós érték nincs. A részvények többsége az állítólagos válság ellenére rekord magas árfolyamokon forog, az amerikai értékeltségi szintek magasabbak, mint az 1929-es teljes összeomlás előtt, az USA smallcap részvénypiac horrorisztikus negatív PE jövedelmezőségi szintek után próbál visszakapaszkodni valahová az 50-es PE körüli tartományba a könyvérték háromszorosán, a Nasdaqon akkora lufik alakultak ki, mint legutóbb a dotcom mániában... a 80 dolláros olajat 1-20 dolláros áron termelik ki korlátlan mennyiségben és csak halmozódnak és halmozódnak a készletek, miközben a gazdaságnak olyannyira nincs olajszomja, hogy az üzemanyagfinomítás veszteséges... az ingatlanok Amerikát kivéve még mindig méregdrágák, és lényegében alig estek valamit a világban... a föld és a mezőgazdaság hozamai verenyképtelenek az elvárt hozamokkal... az aranynak meg egyszerűen nincs semmilyen valós értéke, a minimális haszonsítási lehetőségein kívül “befektetés” a semmibe, aminek elvileg úgy kellene termelnie valahogy pénzt, hogy teljesen el van zárva a világ elől széfekben: nonszensz.

Másrészt, jómagam évekig tartó gazdasági sárban dagonyázást várok, vagyis nem nagyon tudom elképzelni, hogy a reáleszközökben fundmentális javulás lenne. Ha pedig nincs fundamentális javulás, akkor ilyen értékeltségi szintekről nemhogy még tovább nem nagyon mehetnek az árfolyamok, hanem a realitás talajára kellene leereszkedniük. Persze értem én Fáber papa érvelését, hogy infláció meg reálérték, de reálértékben is drága minden.

Harmadészt, az első számú főkérdés, az inflációs/hiperinflációs félelmek realitásán is sokat morfondírozom, és ebben sem vagyok annyira rettenetesen pesszimista, mint Faber. A legvalószínűbb verziónak ugyanis azt tartom, hogy azért nem látjuk a (hiper)inflációt, mert valójában tartósan benne vagyunk, hiszen rajta ülünk az inflációs vonaton, és a hosszú távú infláció nagy részét már felhalmoztuk az elmúlt évtizedekben, a brutális jegybanki pénznyomtatás pedig valójában leginkább csak a korrekciós deflációs fázist semlegesíti. Azaz az elmúlt évtizedek gazdasági és pénzügyi luftballonja iszonyatosan felfújta az árakat, aminek itt lenne most a jogos korrekciója, ezt a jogos deflációs fázist azonban nem engedi kibontakozni a brutális jegybanki pénznyomtatás. Tehát a pénznyomtatás nem okoz annyira durva addícionális hiperinflációs nyomást - legalábbis eddig - mert az infláció nagy része már magunk mögött van, és leginkább csak a természetes deflációs korrekciót nem engedi kibontakozni. Szerintem van ebben logika, elméletileg is konzisztens, és gyakorlatban is tökéletesen illik rá a japán analógia. Tehát amíg nem látunk friss hiperinflaciós jeleket, addig nem biztos, hogy ettől kell legjobban félteni a jövőt, ha az inflációs veszteség nagy részét a múltban már úgyis elszenvedtük. Ugyanakkor egy hiperinflaciós forgatókönyv mint már említettem sokkal sokkal sokkal rosszabb, mint a gazdaság alapvető természetes korrekciója, a recesszió. A recesszió úgysem kerülhető el, hiszen az reálértelemben a haszontalan gazdasági koloncoktól való megtisztulást jelenti, és pénznyomtatással sem lehet “megoldani”, hiszen a recesszió nem a betegség, hanem maga a gyógyszer, a gazdaság immunrendszerének védelmi reakciója, mint például embernél a láz. Tehát a kérdés nem az, hogy recesszió lesz-e, hanem az, hogy “csak” recesszió lesz, vagy recessziót félrekezelve hiperinflációs gazdasági összeomlás. Bízom abban, hogy a hiperinflació jeleinek erősödésére nem akarják az egész modern világot újra a középkorba taszítani a mindig csak az újraválasztásukra bazírozó, rövid távon gondolkodó “daytrader” politikusok, sem a világ népein élősködő FED tőzsdemaffia.

ROBERT PRECHTER: Utóbbi egy évben leginkább Prechterrel vagyok egy hullámhosszon, ami azért is érdekes, mert jómagam nem sokat értek a technikai elemzéshez, és nem is adok túl sokat a tőzsdei áltudomány ezen áltudományos alágára, hiszen ez már amolyan humbug a négyzeten. Persze van létjogosultság a Prechter-Nyilasi párhuzamnak, hiszen a Prechter által képviselt Elliott hullámok elmélete lényegében a tőzsdei piramisjátékot próbálja modellezni, ami nekem is az elsőszámú alapelvem a tőzsdével kapcsolatban.

MORT ZUCKERMAN: A Cukros bácsi mindig korrekt pillanatképet fest a gazdaságról és az ingatlanpiacról. Persze az is mindig kiderül az interjúiból, hogy az ő saját ingatlanportfóliója valahogy mindig a legjobban pozícionált. Nézzük el ezt neki, de az én apukám akkor is erősebb. :-)

ZSIDAY VIKTOR: Végül egy magyar nyelvű videó az évtized legjobb magyar alapkezelőjétől. Lényegében egyetértek a véleményével, amelyet így foglalnám össze: A Titanic nemsokára el fog süllyedni, de addig még táncolhatunk és mulathatunk egy nagyot, ha még úgyis játszik a zenekar. :-)

2010.03.23. Mesék a kriptából (2)

Folytatódik a Mesék a kriptából abszurd horrormese sorozat az OTP legújabb gyorsjelentésével. Direkt kivártam a kommentálással, mert gondoltam, hogy ismét bekajálják a tőzsdei kaszinó szerencselovagjai az OTP virtuális kamuszámait, ahogy bekajálták a Citibank, a UBS, Merryll Lynch, Bear Stearns, Lehman Brothers általam végigkommentált hazudozásait is. Az ilyen „befektetők”, akik az óvatosságot teljesen félresöpörve hazugságra épített fundamentumokra alapozva a mohóság áldozataivá váltak, azok végső „jutalma” a drasztikus illetve teljes bukás lett.

Hogy mi folyik valójában az Oltárinagy Trükkös Ponzi bankban azt már korábbi írásaimban kifejtettem:

2010.02.14. Több mint ezer milliárd forintnyi bedőlt hitel Magyarországon
2009.08.10. Svájcinéger uzsorások
2009.07.29. Nyilasi Számviteli Standard
2009.04.05. Déjá vu – Apa, kezdődik!!!
2009.03.29. Petőfi Sándor – Akasszátok föl a királyokat!
2009.02.27. Már 2009Ft-ot sem ér az OTP
2008.10.19. Srácok, itt a 3000es OTPm!

Ezeken a hivatalosan letagadott de valóságos tényeken felesleges újra és újra lovagolni, a lényeg, hogy a magyarországi bankok a felelőtlenségük okozta titkolt veszteségeiket uzsorázással próbálják kompenzálni. Tehát egyrészről a magyar és régiós bankok (különösen az OTP) nem vallják be, hogy mekkora a valós és várható hitelezési veszteségük, másrészt a bankok a svájci frank alapú hitelek törlesztőrészleteit inkorrekt uzsorás módon egyoldalúan az indokolt duplájára emelték, és egységes politikai támogatással paraziták módjára szipolyozzák ki a magyar lakosságot veszteségeik kompenzálása érdekében. Ez a jelenség az OTP esetében a többi magyaroszági banknál is extrémebb méretekben folyik.

Részlet 2009.08.10. Svájcinéger uzsorások című cikkemből

Ez a fenti ábra lényegében szinte az egész cikkem mondanivalóját összefoglalja, és a sok rizsa már csak szócséplés. Jól látható, hogy például lakáshitelek esetében a magyarországi bankok évekig a 3% körüli kamatlábú svájci frankot adták tovább 6-8% körüli kamatokkal a svájci frank alapú hitelfelvevőknek. Vagyis a kihelyezett hiteleken a bankok 3-5%pont kamatmarzsot kaszíroztak. (Mindeközben a magyar bankok a világ legjövedelmezőbb, legnagyobb haszonkulcsú bankjai voltak 2-4% körüli ROA és 20-40% körüli ROE tőkemegtérülési mutatóikkal.) Ezek után a globális válság begyűrűzésének alibijával a magyarországi bankok brutálisan megemelték a svájci frank alapú hitelkonstrukcióik kamatlábát, miközben a svájci jegybank gyakorlatilag nullára csökkentette a pénzpiacon a svájci frank hitelek kamatlábát, és mindenki zsebébe korlátlanul tömködi a 0%-os jegybanki frankhiteleket. Vagyis ahelyett, hogy a magyar bankok a pénzpiaci helyzetet korrektul követve 3%(ponttal) csökkentették volna a svájci frank alapú hiteleik kamatlábát, totálisan ellentmondó, felháborító, és indokolatlanul kizsegerelő módón még meg is emelték 3%-kal az általuk alakalmazott svájci frank kamatlábakat. Ismétlem, mert ez a +/- 3% nem véletlenel előjeltévesztés: a magyarországi bankok 3%-os kamatcsökkentés helyett uzsorás módon 3%-kal emelték a hitelkamatokat. És mostmár a korábbi 3-5%pontnyi kamatmarzs helyett dupla és tripla annyi hasznot nyúznak le az ügyfeleikről: 8-9%pontot.

MIT JELENT A KAMATLÁBVÁLTOZÁS A HAVI TÖRLESZTŐRÉSZLETEKBEN?

1%pontnyi kamatlábváltozás a hitelek havi törlesztőrészleteiben 5-10%-os változást eredményez a futamidő függvényében. Vagyis a kb 3%pontos pénzpiaci kamatlábcsökkenés miatt a svájci frank alapú hitelek törlesztő részleteinek frankértékének 15-25%-kal kellett volna mérséklődnie. Ehelyett a csökkentés helyett a magyar bankok uzsorás módon 3%-kal megemelt kamatlábai miatt a törlsztőrészletek frankértéke 15-30%-kal emelkedett. A kettő közti különbség pedig óriási, hiszen ahelyett, hogy egy havi 1000 frankos törlesztés indokoltan 850-750 frankra csökkent volna, indokolatlanul 1150-1300 frankra emelkedett. Vagyis a havi törlesztőrészletek frankban számolt korrekt értékének kb másfélszeresét, hosszú futamidő esetében pedig szinte dupláját zsigerelik ki a magyarországi bankok a svájci frank hiteleseikből.

Mindezeken felül természetesen a svájci frank és a forint árfolyamáról még nem is beszéltünk. Az a fentiektől teljesen független, második faktor. Azzal még mindenki szorozgathatja a frankban számolt havi törlesztőrészleteket...

Ez az uzsorakamat állapot lényegéban a Bankszövetség hivatalos adataiból is világosan látszik: A korábbi évek 2-3% -os kamatmarzsa triplázódott 6-9%-ra, tehát a bankok kamatnyeresége háromszorozódott a deviza alapú hiteleken.

(A legfontosabb jelentősége ugye a szaggatott fekete svájci frank lakáshitelek kamatmarzsának illetve a piros folytonos euró kamatmarzsnak van.)

Az egységes uzsorakamatokon felül az OTP számviteli elszámolásai azonban radikális extrémitást mutat a többi magyarországi bankhoz képest, és hatalmas ellentmondásokkal van teli.

Mint az OTP hivatalos 2009. negyedik negyedéves jelentéséből is látszik, lényegében szinte az összes külföldi leánybank hivatalos eredménye veszteség volt, összességében 20 milliárd forint értékben, ezzel szemben a magyarországi bankolásból 39 milliárd forint nyereséget mutatott ki az OTP. Tehát mindenhol hivatalos veszteség volt kivéve Magyarországon, ahol extrém nagy nyereség.

(A fenti adatok ellentmondásából következtetve a valóság az lehet, hogy az OTP menedzsment karmai külföldön nem érnek el olyan magas szintre, hogy a számviteli kimutatásokat a számviteli törvényektől és strandardoktól függetlenül önkényesen állapítsák meg. A magyaroszági számviteli kimutatásokban viszont több fronton is olyan változtatásokat eszközöltek,amelyek pozitív irányba tolják el a számviteli eredményt.)

Ez a tendecia lényegében a teljes 2009-es év hivatalos eredményére is elmondható, azaz az OTP tavalyi 150 milliárd forintos hivatalos nyereségét lényegében egyedül a magyarországi anyabank termelte meg, a leányvállalatok egyenlege meg összességében nagyjából nullszaldós, sőt, veszteséges volt. Ez a 150 milliárd forintos magyarországi anyabanki eredmény azonban ugyancsak extrém ellentmondásban van az összes többi magyarországi bank eredményével:

Ha az OTP magyaroszági eredményét hasonlítjuk a második legnagyobb, és egyben második legjövedelmezőbb magyarországi bank számaihoz, akkor ezt kapjuk: Az OTP 2009. évi hivatalos magyarországi profitja 150 milliárd, miközben a fele akkora K&H bank 2009-es éves profitja csupán 10 milliárd forint. Az OTP 40 milliárdos negyedik negyedéves magyarországi profitjával szemben pedig a fele akkora K&H már lényegében csak nullszaldót, 1.5 milliárd forintot tudott elérni.

A K&H tehát lényegében fele akkora bank Magyarországon mint az OTP, így ha a K&H bank vélhetően sokkal reálisabb számvitelével számolnánk az OTP nyereségét, akkor nagyságrendileg nem 150 milliárd lenne az éves profit, hanem csak 20 milliárd, és nem 40 milliárd lenne az utolsó három hónap nyeresége, hanem nullszaldó körüli 3 milliárd.

Az összes többi magyarországi bankkal összehasonlítva is azonnal kibukik az OTP számvitelének extrémitása. A ROE és ROA mutatók alapján (azaz a saját tőkén illetve mérlegfőösszegen elért [kimutatott] nyereségen) is látszik, hogy az OTP 2-3-4x nagyobb nyereséghányadot mutat ki Magyarországon, mint az összes többi magyarországi bank adatai alapján indokolt lenne. És miközben minden más magyarországi bank nyereségessége masszívan csökkent, az OTP eredménye teljesen ellentmondásos módon drasztikusan 50%-kal növekedett.

Tehát vagy az OTP hazudik, és extrém mértékben túlozza el a profitszámait és tagadja le a veszteségeit, vagy az összes többi magyarországi bank hazudik, akik a valóságnál sokkal kisebb nyereségeket mutatnak ki, és sokkal nagyobb veszeteséget számolnak el. (De ez utóbbit miért tennék???). A színtiszta valóság egyébként az, hogy mindegyik bank hazudik, csak az OTP sokkal nagyobbat hazudik, mint a többi bank.

A valóságos banki veszteségek nagyságrendjét jól tükrözi a magyarországi bankok MNB-nél parkoltatott betéteinek növekedése 2500 milliárd forinttal 4000 milliárd forintra, melyen a bankok egy fillért sem keresnek, (hiszen ahelyett hogy ezt a pénzt is hitelezés keretében a jelenlegi extrém magas kamatmarzzsal forgatnák, ehelyett csak ugyanannyi kamatot kapnak az MNB-től, mint amennyit a bankok fizetnek a saját betéteseiknek), mégis széfként használva tartalékolnak több ezer milliárd forintot a várható veszteségeik nagyságrendjében.

Nyilasi Számviteli Standarok szerint az OTP valós saját tőkéje töredéke a hivatalos 1200 milliárd forintos értéknek. Ukrajnában 700 milliárd forint a valódi veszeteség, a külföldi leánybankoknál pár száz millárd lehet, Magyaroszágon pedig több száz milliárd. Az OTP valójában inszolvencia határán lavíroz, és tőkeemelésre szorulna.

2010.03.12. Három éve robbant ki a subprime válság – A részvények többsége most magasabban van

A subprime válság előrejelzéséről, valamint “élő tudosításáról” szóló cikkeimet a Válság Dossziéban gyűjtöttem össze, amely a baloldali menüpontok közt bármikor olvasható.

Pontosan 3 éve, hogy Amerika második legnagyobb másodlagos jelzáloghitelezője, a New Century Financial csődbe ment, és ezzel kirobbant a subprime válság, melyről aznapi kommentáromban így írtam:

2007.03.12. Game Over – Eldőlt az első dominó: New Century (Részlet)

Mi is ez a részvény? New Century Financial Corp., Amerika második legnagyobb másodlagos jelzáloghitelezője évenkénti 50 milliárd dolláros hitelkihelyezéssel. És most több mint 8 milliárd dollárral vált fizetésképtelenné. Ezzel a cég effektíve tönkrement, a hitelezői pedig már hiába futnak a pénzük után. És ezzel az első dominóval az egész másodlagos jelzálogpiac össze fog omlani, mert a további ezer milliárd dolláros nagyságrendű másodlagos jelzáloghitelek al- és végfinanszírozói kezdenek el majd futni a pénzük után, hogy mentsék azt, ami esetleg még menthető. Vagyis ezzel az első dominóval egy pánikszerű láncreakció fog beindulni, és az egész ezer milliárdos szektor szőröstől bőrőstől, a bóvli jelzálogpapíroktól kezdve, a pénzügyi közvetítőkön keresztül, az ingatlanosokon át, a házépítésekig, a bútorokkal együtt össze fog omlani. És kik is ennek az egésznek a mozgatórugói??? (Szarkeverői???) A J.P.Morgan Stanley-CiciBankOfAmerica-WellsFargoLehman-GoldmanSucks & Co. Vagyis az egész mögött a Wall Street-i befektetési bankok állnak. (New Century has financing agreements with many top Wall Street firms, including Morgan Stanley, Citigroup, Barclays Bank, Bank of America, and Credit Suisse First Boston Mortgage Capital,as well as the mortgage arm of Goldman Sachs.)

És ha komoly válság lesz belőle, akkor ezeknek az árfolyama bizony le fog feleződni, és esni fog a tőzsde mint disznó a jégen. A házépítő szektor pedig évekig nem fog tudni talpra állni. (És akkor még örülhetünk, ha ez az egész nem rántja magával a mélybe a több ezer milliárd dolláros Asset Backed Securities [=Tesco Gazdaságos Szar Szemét] ultragagyi bóvlikötvény szektort is, mert az aztán még nagyobb lavinát indítana és még nagyobb hitelválságot okozna.)

PS: " I don't wanna be too sophisticated here", de az a helyzet, hogy valójában jó nagy szar van, csak senki nem akarja észrevenni, mert mindenki csak a tőzsdét figyeli, mondván hogy a hatékony piac úgyis mindig mindent hatákonyan beáraz, a tőzsde előre jelez, viszont a tőzsde eddig szinte alig esett, a Dow Jones rekordmagasságban, tehát nagy gond nem lehet, mert a tőzsde úgyis jelezne. Hát egy frászt! Pont ez a baj, hogy mindenki csak a piacot lesi, a piac viszont csak egymást leső játékosokból áll. Így viszont nem is aggódik senki, mert nem esik a piac. Hát majd fog! És akkor majd el lehet kezdeni aggódni is.

Vagyis ezen a napon, 2007.március 12-én teljesen egyértelmű volt, hogy egy súlyos válság láncreakciójának első dominója dőlt el, és a subprime szektor teljes összeomlása elkerülhetetlen, melynek hatása a pénzügyi szférára katasztrófális lehet. Persze a wall streeti bankárok és a FED fél évig csak legyintettek az egészre, elhessegették az ügyet, hogy nem lesz itt semmi gond, a veszteségeket a szőnyeg alá söpörték, elhallgatták, eltitkolták, a beszámolókat manipulálták, meghamisították. Majd még újabb 1 évig ment a mellébeszélés és sunyizás, mígnem végül a virtuális számok mögül elfogyott a valódi pénz, és az egész pénzügyi rendszer az összeomlás szélére jutott. Hogy hogyan is történt ez a másfél éves hazudozás, az már történelem, és erről szól a Válság Dossziém, úgyhogy itt és most nem is erről akarok újra írni, hanam arról, hogy hogyan is állnak a tőzsdék 3 évvel a válság kirobbanása után.

A Dow Jones index 3 év alatt 12300-ról 10600-ra jutott, azaz kb 1700 ponttal van lejjebb, mint a válság kirobbanásokor.

Ha azonban kiszűrjük a csődbe ment, illetve lélegeztetőgépen tartott pénzügyi komponenseit, akkor azt kapjuk, hogy a Dow Jones index részvényei átlagosan pont ugyanott vannak, mint a 2007.március 12-én, a válság kirobbanásának napján: AIG 70 + Citi 50 + BAC 30 + Amex 20 + GE Money 20 + GM 40 = 230 dollár veszteség a csődtömegek árfolyamában, azaz több mint 1700 pont nullázódott ki az indexből, pontosan annyi, mint amennyivel lejjebb van a Dow Jones index.

Vagyis a részvénypiacok veszteségét döntően csupán a pénzügyi szektor vesztesége okozza, és a többi részvény átlagosan nagyjából ugyanott, sőt, sok esetben magasabban van, mint a válság 3 évvel ezelőtti kirobbanásakor.

Jól példázzák ezt a nagy pénzügyi vállalatoktól mentes Nasdaq tőzsde részvényindexei. A Nasdaqon jegyzett 100 legnagyobb vállalat indexe, a Nasdaq100 magasabban van, mint a válság 3 évvel ezelőtti kitörésekor. Az összes, azaz több ezer Nasdaqon jegyzett részvényből álló Nasdaq Composite index pedig lényegében ugyanott van, mint 3 éve.

Ugynezt az analógiát a többi 3 éves távon mínuszos vagy nullszaldós tőzsdeindexre természetesen nem végeztem el, de például lényegében igaz a nullszaldós BUX indexre is, ahol az OTP mínuszos, a többi főkolompos pedig nagyjából kicsivel feljebb vagy lejjebb van.

Az európai tőzsdeindexek is lejjebb vannak 3 éves távon, de az analógiám nagyrész igaz lehet az összes európai indexre, hiszen például a német DAX index mindössze 700 ponttal van lejjeb most 6000 pont alatt, mint 3 éve 6600 pont felett. Azaz mindössze 10%-kal van lejjeb, amit minden bizonnyal döntően a pénzügyi részvénykomponensek felezése, harmadolása, ötödölése okozza, a többi részvény azonban átlagban nagyjából ugyanott lehet, mint 3 évvel ezelőtt. (Persze nyílván mindig vannak jócskán alul- illetve felülteljesítő egyedi komponensek.)

A kanadai tőzsdeindex pedig kevesebb mint 10%-kal van csak lejjebb, mint 3 évvel ezelőtt.

Mivel a hitelválság veszteségei döntően csak amerikai és európai bankokat érintett, a világ többi részét pedig jóval kevésbé, ezért a világ többi tőzsdéje Amerikán és Európán kívül szinte mind pluszban vannak a 3 éve tartó válság alatt, azaz mintha nem is lenne semmiféle válság.

A brazil Bovespa tőzsdeindex több mint 50%-kal van feljebb mint a válság 3 évvel ezelőtti kitörésekor. Az argentin Merval index is vagy 20%-kal van feljebb.

Az összes kínai részvényt reprezentáló Shanghai kompozitindex lényegében ugyanott van, a Shanghai B index pedig vagy 50%-kal van feljebb a válság 3 éve alatt.

A thaiföldi tőzsde feljebb van, a fülöpszigeteki lényegében ugyanott mint 3 évvel ezelőtt.

A hong-kongi és indiai tőzsde szignifikánsan feljebb van mint 3 éve.

A török tőzsde is szignifikánsan feljebb van mint 3 éve, és az orosz tőzsde sincs sokkal lejjebb.

A malajziai tőzsde szignifikánsan, az indonéziai tőzsde pedig jóval feljebb van mint 3 éve.

A szingapúri és tajvani tőzsde lényegében ugyanott van mint 3 évvel ezelőtt

A koreai tőzsde is szignifikánsan feljebb van mint 3 éve.

A kukorica, búza, rizs, kávé ára lényegében ugyanott van mint 3 éve. A cukor pedig dupla annyiban kerül.

Az arany ára duplázodott a válság alatt, és soha nem látott szintre emelkedett. Az ezüst ára is kb 50%-kal feljebb van.

A nyersolaj ára is jóval feljebb van mint a válság kitörésekor. És a gázolaj is drágább.

És végül, Európában egyedülállóan pozitív teljesítményt produkálva, a magyar BUX tőzsdeindex ugyanott van, mint a válság 3 évvel ezelőtti kirobbanásakor.

ÖSSZEGEZVE: A tőzsdék és részvények többsége tehát magasabban van, mint a válság 3 évvel ezelőtti kitörésekor, vagyis mintha nem is lenne semmiféle válság. Miközben még alig a felénél tarthatunk a gazdasasági lejtmenetben, és várhatóan még évekig megyünk lefele a lejtőn, és csak rosszabb és rosszabb lesz, és egy évtizedbe fog telni mire ez az egész válság nagyjából megemésztődik.

PS: Úgy tűnik, hogy a 2007.március 12-i napnak tényleg különlegesen szimbolikus jelentősége van a subprime válság kirobbanásában. Meglepődve tapasztaltam ugyanis Las Vegas-i hotelszobámból, hogy eltűnt a Stardust. Mint utánanéztem, 2007.március 12. volt az utolsó napja, hogy még állt a Stardust Hotel and Casino, és éjfél után pár órával látványos tüzijátékos ceremónia közepette lerombolták. Na most ebben csak az az érdekes, hogy a híres Stardust hotel és kaszinó komplexumnak a nagy része 1991-ben épült, azaz 15 évnyi használat után úgy gondolták, hogy megéri lerombolni a világ egyik legdrágább épületét, és helyette egy még újabbat építeni. Ez totális agylágyulás és látványos példája az irracionalitásnak. Azóta 3 éve pedig nincs ott semmi, csak a szutykos ugar Las Vegas mesevilágának ütőerén.

Hűlt helye a Stardustnak. 2007. március 13-án hajnalban látványos ceremónia közepette (KLIKK IDE!!!) lerombolták. Azóta 3 éve csak porlik az ugar.

Ez pedig Las Vegas szívében a Palazzo. Itt is megállt az élet, a felsőbb szintek ráhúzása befagyott. Semmi életjelet nem ad az építkezés a világ egyik legpezsgőbb élettel teli pontján.

2010.03.10. Tíz éve ütött csúcsot a Nasdaq – Felét sem éri, mint 10 évvel ezelőtt

Ezen a mai jeles napon, évfordulón nincs sok dolgom. Csak átírok néhány számot a tavalyi, tavalyelőtti cikkemben, melynek végén rámvigyorog Ralph Acampora, és ettől egész nap mosolygok a régi szép idők emlékein, újra csak ámulok az akkori hihetetlen tőzsdei elményeken. J

"Csúcstechnológiai részvények az évszázad üzlete... Határtalan üzleti lehetőségeket hordoz az internet... A biotechnológiai részvények pár év múlva százszorosát fogják érni... High-tech befektetésből eddig mindenki milliomos lett…. A Nasdaq által egyenes út vezet a meggazdagodáshoz…" Ilyesmi lőzungokkal teli befektetési hangulat volt az ezredfordulón a Nasdaqon, és pumpálták irreális elemzésekkel a tőzsdei luftballont a nagy bankházak és elemzőik, szakértőik.

Pontosan 10 éve, 2000. március 10-én érte el 5132 pontros csúcsát a Nasdaq Composite index, vagyis az összes, több ezer Nasdaqon jegyzett részvény árfolyamát integráló tőzsdemutató. Annak ellenére, hogy az elmúlt 365 napban pontosan 1000 pontot emelkedett 1358-ról 2358-ra a Nasdaq, ez még mindig 55%-kal marad el a csúcstól. (A sok esetben századrészére összeomló részvényekről, illetve az ezres nagyságrendű becsődölt és tönkrement vállalatról nem is beszélve.)

Ha pedig egy magyar befektető szempontjából nézzük a dolgokat forintban számolva, akkor egy 3 millió forintos Nasdaq befektetésből 10 év alatt pontosan 1 millió maradt, mert az akkor 265 forinton vásárolt dollárokat is csak 200 alatt lehet most visszaváltani. (Ráadásul BEFEKTETÉSNEK nevezni azt, amikor méregdrágán megvesznek egy "sorsjegyet", és aztán reménykednek, hogy lesz belőle valami csoda, vagy várják, hogy egy másik balek majd még drágábban megvegye tőlük???)

Eközben jó öreg hűséges barátunk, a magyar állampapír és prémium bankbetét ezalatt a 10 év alatt több mint duplázta a pénzt, bármiféle idegeskedés és kockázat nélkül. Tehát miközben 10 év alatt magyar állampapírban vagy prémium bankbetétben 7 millióra hízott egy  3 millió forintos befektetés, ezalatt a NASDAQ-on 1 millióra morzsolódott. Vagyis hétszer több pénze lett annak, aki állampapírba vagy bankbetétbe fektette, mint aki NASDAQ-ba. Pfffff....

Lássuk mi lett a Nasdaq sztárjaiból 10 évvel később! Legdurvább, hogy a szutyok Amazon új csúcsra is ki tudott menni, és többet ér most, mint a Nasdaq mániában. Apple pedig sokszorosát éri. A többi sztár viszont csak törtrészét, illetve századrészét. Az összes többi meg tönkrement.

Ezekután századjára is csak ismételni tudom magam: Méghogy jó üzlet a részvény hosszú távon??? Ezt a hosszú távot, mire a Nasdaq újra csúcsra ér, még Buffett apó sem tudná kivárni. Előbb hal meg. De könnyen lehet, hogy még mi sem fogjuk megérni. :-)

2010.03.08. Az OTP akvizícióra, Fásy Ádám pedig miniszterelnök jelöltnek készül

“Miniszterelnöki székre pályázik Fásy Ádám (57). A mulatós zene koronázatlan királya a Vállalkozók Szövetsége a Reformokért párt jelöltje, és ugyan még nem mondott egyértelmű igent a felkérésre, de már konkrét elképzelései vannak kormánya programját és persze névsorát illetően. “ (Blikk)

A privatizációs miniszter pedig Sunyi Sanyi lesz. No de azért a kormányzás előtt még belefér egy utolsó mulató. KLIKK IDE!

2010.03.06. Az elmúlt évek legjobb hedge fundjai

Ha a kötvény- és részvényalapok a kötött- illetve szabadfogású birkózás, akkor a hedge fundok a pankráció. Itt mindent lehet, nincsenek szábályok, csak önkontrol: szabad a tökönrúgás is, de ha nem vigyázunk, minket is tökön rúghatnak, vagy pechünkre akár saját magunkat is tökön verhetjük. És nemcsak puszta kézzel, de akár karddal is harcolhatunk, vagy motoros láncfűrésszel, de akkor egy rossz mozdulattal a saját kezünket is levághatjuk. Ezt a pankrációt vívják a hedge fund menedzserek, hogy befektetőiknek és maguknak minél nagyobb profitot tudjanak kiharcolni a pénzügyi arénában.

A sorozatunkhoz így sebtében a Barron's magazin 3 éves rangsorát találtam, amely persze szintén némileg szubjektíven szelektált lista, de a legnagyobbak és legjobbak benne vannak, de csak a 300 millió dollárnál nagyobb hedge fundok szerepelnek benne, amelyek nem egyedi témaspecifikusak (tehát pl nem régió, vagy szektor alapok.) Természetesen csak az önkéntesen auditált hedge fundokat tudják rangsorolni, az offshore hedge fundok nagy része nem tesz közzé publikus adatokat, hanem zárt társaságként működnek, de a legnagyobbaknak persze megéri auditálni, hiszen az a legjobb reklám.

3 éves időszak alapján a világ legjobb hedge fundjait listázni még mindig túlságosan rövid periódus, és ilyen relatíve rövid távon még mindig elsöprő szerepe van a szerencsének, és hogy kinek-kinek hogy jön ki egy-egy lépés és időzítés, valamint a különböző trendeknek, melybe tudatosan vagy véletlenszerűen sikerül jól vagy rosszul belenyúlni. Ugyanakkor habár 3 év nagyon rövid időszak eldönteni, hogy kik a világ legjobb hedge fund menedzserei, mégis a 2006-2008 periódus 3 éve talán az elmúlt félszáz év legnehezebb, legkockázatosabb, legvolatilisebb, leggyilkosabb, legidegőrlőbb, legkeményebb, legellentmondásosabb, legtrükkösebb 3 éve volt, úgyhogy a lista mégis nagyjából korrekt realitást tükrözhet.

Íme a világ lejobb hedge fundjai 2006-2008 közötti 3 éves periódusban éves átlagos hozam alapján

Mint látható a világ legjobb jegyzett top kategóriás hedge fundjai közül is mindössze 80db tudott 10%-nál magasabb éves átlagos hozamot elérni 2006-2008 közötti 3 évben. Pedig nagyon nagy nevek vannak a listán, Paulson valószínüleg tényleg a legjobb lehet, a kiöregedni képtelen Soros Gyuri bácsi pedig a 46.helyet tudta elérni, aki elképesztő módon mindig ott van a topon, még 80 évesen is: 16.70%-os évesített hozamot tudott elérni a Quantum Endowment fundja, arról pedig, hogy mit össze nem kínlódott 2008-ban, míg végül azt az évet is pozitívban tudta zárni, arról ITT EGY NAGYON ÉRDEKES INTERJÚ GEORGE SOROSSAL, amelyben egyébként semmi új dolog nincs, csak leírja milyen irgalmatlan nehéz még számára is jósolni, időzíteni, pozícionálni, diverzifikálni, és optimális méretű kockázatot vállalni. Sok sok sok apró illetve lényeges dolog, ami mind mind sok sok banánhéj az vizes aknamezőn.

Itt pedig egy jó két órás szenátusi meghallgatás a világ 5 leghíresebb, legnagyobb és talán legjobb hedge fund menedzserével: Soros, Simons, Paulson, Falcone, Griffin. KLIKK A KÉPRE!

Tegye fel a kezét, aki úgy érzi, sikerének a titka, hogy a Nyilasi Tőzsdeblogból lesi el a tippeket! ;-)

2010.02.27. A Warren Buffett mítosz – Gyengén muzsikált a tata az elmúlt évtizedben

Klikk a képre, ahol Warren bácsi énekel és muzsikál a közgyűlésen!

Ha már az évtized legjobb alapkezelőinél tartunk, akkor ne feledkezzünk meg az egyik legnagyobb befektetési gurunak tartott kedves kis öregapóról, Warren Buffettről sem: 5.86%-os éves átlagos hozamot tudott elérni az, aki Warren Buffett Berkshire Hathaway holdingjába fektetett, miután 10 év alatt az 56100 dolláros befektetés csupán 99200 dollárra nőt az elmúlt évtizedben. Persze ez még mindig sokkal sokkal jobb teljesítmény, mint a Dow Jones index 10 éves negatív hozama, vagyis Buffett bácsi sokkal sokkal ügyesebb és okosabb volt a piacnál, de ez így még mindig kevesebb hozam, mint az amerikai infláció volt az elmúlt 10 évben, az ugyanis pontosan éves átlagos 7% volt. (És ezt egyébként a leghitelesebb statisztika alapján állítom: a saját szemem és pénztárcám alapján, hiszen minden de mindennek az ára kb pont kétszeresére nőtt Amerikában 10 év alatt.)

Warren Buffett egy nagyon aranyos bácsi, aki mindig vidám, viccel, énekel, fagylaltot és sztéket zabál, majd azt cherry-coke ízű foszforsavval oldatja fel a pocakjában minden nap, még 80 évesen is. Nem egy zseni, ezt el is ismeri, de azért okos és jó vállalkozó, és amellett, hogy örök optimista, nagyon óvatos. Talán ez utóbbi lehet a legnagyobb titka, hiszen ha kellően optimista, de nagyon óvatos az ember, akkor 80 éves korára nem olyan nehéz meggazdagodni. (Pláne ha eleve óriasi tőkével indul, mint Buffett.) Nem egy spekuláns alkat, és sokkal inkább egy tőkés-vállalkozó, mintsem vérbeli befektető. Kiszemel évente 1-1 új céget, bevásárol a részvényekből, majd ráül, és aztán nem is nagyon adja el. “Buy and hold”, azaz megveszi és tartja a részvényeket, és várja, hogy a részvényei mint vállalkozás termeljék a profitot.

Ezzel csak egy gond van: a buy and hold “stratégia” és a Warren Buffett módszer halott. Valójában már 10 éve halott, nem most halt meg, hanem 2000-ben, a 20.század végi elképesztő eufóriában, amely olyan volt, mint egy narkós túladagolás, egy aranylövés, amely eufória egyúttal nem lehetett más, csak a vég. Olyan irgalmatlan nagy piramisjáték tetőzött 2000-ben az amerikai tőzsdéken, hogy azon az értékelési szinteken értelmetlen volt befektetésről, és vállalkozásról beszélni, mert ahhoz még a halál utáni életet is bele kellene diszkontálni a másvilágról. Aki nem adott el 2000-ben, az nem vérbeli befektető. Ha értelmetlenül drágák a részvények, akkor mindenképp el kell adni, ha jó vállalatok, ha nem, ugyanis ekkor csak méreg drága luftballonokat tartunk befektetésként. És ha nem is mindig durran ki az agyonfújt lufi, a továbbfújódás lehetősége limitált, vagyis a luftballon befektetés tuti nem fog jól hozni hosszú távon. Olcsón kell venni, és drágán eladni. Ez a befektetés alapszabálya. Warren Buffett olcsón szeret venni, de nem tud eladni. És ez így csak félig kóser. El kell tudni adni!!! És azért nem tud eladni Buffett apó, mert élete teljes egészét a permanens amerikai bull marketben élte le, és úgy gondolja, hogy ez a világ rendje. Az 1929-33-as teljes összeomlás után született, és végigélte az Amerikai demográfiai és gazdasági csoda robbanását a 20.század második felében. Ez a csoda azonban csak 60-70 évig tartott, és 10 éve valójában már halott.

PS: Valószínű Japánban nem sok előadást tarthat Buffett bácsi, mert ott a 20 év alatt negyedelő-ötödölő tönkrement buy and hold befektetők pszichésen is labilissá vált némelyike szamurájkarddal kaszobolná fel, ha ki merné ejteni a száján, hogy “buy and hold”.

2010.02.25. Az évtized legjobb magyar alapkezelői

A nemzetközi mezőnyben nem semmi teljesítmény volt nyomorult részvényekből összehozni 10 éven át 10% feletti hozamokat, miközben a globális vezető tőzsdindexek lényegében ugyanott zárták az évitizedet, mint ahol kezdték. A világ legjobb alapkezelői után lássuk az évtized legjobb magyar alapkezelőit! A magyar részvény- és kötvényalapoknak TreasurySzaurusz BuxRex rúgásnyi előnyük volt a nemzetközi mezőnyben az elmúlt évtizedben, hiszen épp itt Magyarországon esett az ölünkbe a magyar állampapírok átlagos 9%-os világverő hozama, illetve a BUX index több mint duplázása 9000 pont alól 21000 pont fölé.

Mivel Magyarországon nincs aktívan spekuláló kötvényalap, csak passzívak, ezért a magyarországi állampapír- és kötvényalapok természetesen már az 1-2%-os alapkezelési díjak miatt sem tudták megközelíteni az átlagos 9%-os állampapírhozamokat. Ezzel a kategóriával így nem is foglalkozom, 7-8% közötti átlagos hozamot illik tudni felmutatni az elmúlt évtizedben, amelyik 7% alatt hozott ott meg még a semmit se tudták jól csinálni.

A magyar részvényalapok elmúlt évtizedes teljesítménye a BUX index +140%-os emelkedése ellenére is siralmas. A főleg magyar részvényekbe fektető részvényalapok tipikusan alig hoztak átlagos éves 3-4-5%-ot az elmúlt évtizedben, azaz az állampapírhozamoknak csak a harmadát-felét. A magyar alapkezelők nemzetközi részvényalapjai pedig katasztrófális veszteséggyárként működtek az elmúlt évtizedben, az ezekbe 10 évvel ezelőtt befektetett tőke ma 10-20-30-40%-kal kevesebbet ér.

Én úgy látom mindössze 3db magyarországi befektetési alap tudta szignifikánsan megverni a magyar állampapírhozamokat az elmúlt évtizedben, és legalább 12% éves átlagos hozam körül hozni, vagyis elérni a világ legjobb alapkezelőinek teljesítményét:

Az évtized legjobb magyar részvényalapja: Aegon Közép Európai Részvényalap 12% átlagos éves hozam

Az évtized legjobb vegyes alapja: Concorde 2000 Alap majdnem 12% átlagos éves hozam. (Különösen szép teljesítmény volt, hogy a 2008-as összeomlást teljesen le tudta dolgozni)

A legjobb magyarországi alap: Concorde Részvényalap 15% átlagos éves hozam. (Ez az alap nincs még 10 éves, csak majdnem 9, de lényegében ez volt a legjobb magyarországi befektetési alap az elmúlt 10 évben.

A Concorde alapok teljesítménye döntően Szabó Lászlóhoz köthető, az Aegon alapjának teljesítménye pedig főleg Zsiday Viktornak köszönhető 2008-ig (de azóta már nem dolgozik az Aegonnál, hanem a Citadella Consultingot vezeti.) Ők az évtized legjobb magyar alapkezelői. Gratulálok nekik, nyereményük pedig egy üveg Nyilasi bor: Villányi Artemis Cuvée :-)

Találtam is róluk egy közös fotót, pont van egy közös kis könyvecskéjük, és nem is kerül 150000+áfába mint egy Tőzsde Balek Tanfolyam. 2-3 ezer forintért lehet belőle, tőlük, hiteles emberektől tanulni.

PS: Természetesen “Birger urat” is megkínálhatják a Nyilasi borból, sőt, neki is küldök egyet szívesen, ha olvassa a blogot, és bejelentkezik érte. :-)

2010.02.20. A világ legjobb alapkezelői sem tudták megverni a magyar állampapírok hozamát az elmúlt évtizedben

A befektetési alapokat követő, elemző, értékelő adatbázis-cégek közül talán legnevesebbnek számító Morningstar.com elemzői megválasztották az évtized legjobb befektetési alapkezelőit. (Az elért hozam elsődleges volt, de nem csak ez döntött, lényegében azok érdemelhették ki az évtized legjobb alapkezelői címet a Morningstar szerint, akikre sok befektető bízott jelentős mennyiségű tőkét, és azt konzekvens stratégiával, minél ésszerűbb kockázat mellett tudták a legjobb hozammal szaporítani. (The Manager of the Decade award is not just about returns, though. We consider the risks assumed to achieve those results and take into account the strength of the manager, strategy, and firm's stewardship. We also think it's a greater feat to make a lot of money for a lot of people than to earn sky-high returns on a tiny pool of assets, so asset size factors in. Our team of fund analysts spent much of November and December researching the nominees and debating the merits of each for this award. It was a tight race with strong nominees across the board, but the following managers took home the awards.)

Az eredeti Morningstar cikk magyar tolmácsolását a Portfolio.hu is közölte:

Kik az évtized legjobb befektetői? (2010.01.14 19:30) A Morningstar ma publikált felmérésében az elmúlt évtized legjobb alapkezelőjének Bill Gross-t, a Pimco vezetőjét, valamint Bruce Berkowitz-ot, a Fairholme Fund menedszerét nevezte meg. Berkowitz az S&P 500 indexet durván 13%-kal verte meg az elmúlt 10 évben. Bill Gross-t, aki a világ legnagyobb kötvényalapjának, a Pimco Total Reurn Fund-nak a vezetője, az elmúlt évtized legjobb kötvénypiaci gurujának kiáltotta ki a Morningstar kutatási részlege, miután befektetésein az elmúlt 10 évben 7.7%-os évesített hozamot ért el. Berkowitz, akit a Morningstar a múlt héten 2009 legjobb alapkezelőjének választott, a Fairholme Fund-dal 13.2%-os évesített nyereséget tudott felmutatni az elmúlt 10 év során. A Morningstar a legjobb nemzetközi részvénypiaci stratégának David Herro-t, az Oakmark International Small Cap Fund menedzserét választotta - írja a Marketwatch. Valamennyi fennt nevezett vagyonkezelő profitált abból, hogy értékalapú befektetési stratégiát alkalmazott, ezek ugyanis magasabb hozamot értek el, mint a növekedés-orientált stratégiák. Egy átlagos, nagy kapitalizációjú értékalapú befektetési alap 2.5 százalékot, míg egy átlagos, nagy kapitalizációjú növekedés-orientált alap 2.1 százalékos évesített hozamot tudott felmutatni a vizsgált időszak alatt. A Fairholme Fund kategóriájában a felső 1%-ban van az évesített hozamokat tekintve, 3,5 és 10 éves időtávon is - közölte a Morningstar. Berkowitz az S&P 500 indexet durván 13%-kal verte meg az elmúlt 10 év alatt, míg Herro nemzetközi befektetési alapja a kategóriájának szereplőit 5 százalékkal teljesítette felül.

Lássuk akkor, hogy a nagyágyuk mezőnyében kik a legjobb részvény- és kötvényalap menedzserek!

A lényeg ugye a középső oszlop számai amelyeket zöld oszloppal ki is emeltem, és azt mutatják, hogy hány % éves átlagos hozamot értek el az alapkezelők. Az első oszlop a befektetők alapkezelőbe vetett bizalmat fejezi ki az alapkezelőre bízott tőke nagyságát mutatva (milliárd dollár). A harmadik oszlop pedig az egyéb értékelési szempontok alapján adott osztályzat. A három kategória győzteseit (amerikai illetve külföldi részvényalap, illetve amerikai kötvényalap) pedig a három oszlop együttes kombinációja alapján hirdették ki, így lehetett például Bill Gross némileg gyengébb hozammal, de óriási rábízott tőkével és konzekvensebb stratégiával és kockázattal kategóriagyőztesnek kikiáltva.)

Nos, ami miatt ezzel az egésszel fontosnak tartom foglalkozni, az egyrészt az, hogy amíg mi vérrel és verítékkel edzett, de életképesen talpon maradt régi motorosok szépen csendben, szerényen, elbazseváltunk az utóbbi 10-15 évben, addig újabb és újabb friss húsokat szippantott be a tőzsdei húsdaráló. És most úgy látom, hogy ismét egy új generációt szippant be a tőzsdemámor Magyarországon. Egy új generációt, aki tapasztalatlanul most csak azt látja maga előtt, hogy az OTP ötszörözött kevesebb mint egy év alatt, de azt nem, hogy ezelőtt a tizedére esett, miután százszorozódott az árfolyama. Az új generáció mindig csak a rózsaszín 100%-okat látja maga előtt, a kockázatokat, veszélyeket, veszteségeket pedig nem is fogja fel. Olyan ez, mint egy bohém új szerelem, ahol csak szép és jó és csodás érzéseket társítunk az újonnan jött, de valójában számunkra még ismeretlen Nagy Ő iránt, aztán később, ahogy telnek a hónapok és évek persze a negatív tulajdonságok is sorra felszínre kerülnek.... Ennyi tőzsdetanfolyamot, és kamu ígéretekkel teli Tőzsde Balek Akadémiát soha nem láttam még Magyarországon, ami azt jelenti, hogy eddig szinte soha nem látott nagyságú új érdeklődés (és naivitás) van a tőzsde iránt, és olyan víziók lebegnek, és lebegtetnek a naív áldozatok szeme előtt, ami 100 emberből 99 számára nagyon súlyos anyagi és pszichés kudarccal, drasztikus vagy sok esetben teljes tőkevesztéssel fog végződni.

Nincsenek tartós 100%-os hozamok. Ez kamu, beetetés, hazugság, kóklerség, megtévesztés, csalás, átverés, mókushülyítés, parasztvakítás. Aki ilyen irreális hozamokat céloz meg, annak irracionálisan sokat kell kockázatnia, és előbb vagy utóbb garantáltan elbukik. És szinte mindegy, hogy előbb vagy utóbb, ha a végén úgyis mindent elbukik. És akinél beüt a kapitális bukó - mindegy, hogy addig hányszor nyert – annak ekkor sokkal kevesebb pénze marad, mint amivel az egészet elkezdte, és onnan ezzel a sokkal kisebb tőkével újra már nem tud visszajutni arra a szintre sem, ahonnét indult. Ha valaki elbukja a zsetonjait, akkor azokat nem lehet visszanyerni, mert zseton nélkül nem lehet tovább játszani sem. Game Over.

Időről időre vannak nagyon jó befektetési és spekulációs lehetőségek. Aki nagyon ügyes, nagyon okos, harcedzetten mértékletes, de azért kellően bátor, és még a szerencse is mellé áll, az ezekből meg tud játszani néhányat, és nagyon szép, impozáns profitokat érhet el, és egy-egy nagyon jó évben 100%-os nyereség is kijöhet. De tartósan nem lehet elérni 100% nyereseséget, és ez még soha senkinek nem is sikerült a trendeken átívelő 5-10-20 éves periódusokban, mivel nem minden év kánaán, és az elkerülhetetlen kisebb nagyobb veszteségek, és az idő passzív múlása matematikai kimértséggel zsugorítja a hosszú távú hozammutatókat a realitás felé. Egy szuper év duplázása után egy bizonytalan év stagnálása máris csak éves átlagos 40% hozam. Két egymás utáni év 50%-os nyeresége után egy 30%-os veszteség pedig máris 16%-os átlagos 3 éves hozamot eredményez. Millió variáció van, érdemes hasraütés szerűen feldobni egy 5-10 éves periódus több jó év impozánsnak vélt hozamát 1-2 gyenge évvel vegyítve, és máris sokkal rosszabb lesz az összkép, mint amit elsőre gondonánk. Hosszú távon nagyon nagyon agyon … nagyon nagyon nagyon nehéz impozáns hozamokat elérni.

Itt vannak az évtized legjobb részvény- és kötvényalap menedzserei, és itt vannak a valós 10 éves rekordhozamaik. Ez a realitás. Mármint a realitás a legjobbaktól.

A másik ami miatt érdekes ez a cikk, a szokásos nyilasi-rizsa: mint láthatjuk kötvényalap kategóriában a világ legjobbjai sem tudták megverni a magyar állampapírok elmúlt évtized alatti átlag 9%-os éves hozamát, amihez ugye nulla ész kellett, csak be kellett vásárolni 2000. január elején lényegében tetszőleges állampapírokból, és aztan a kamatfizetésekből mindig csak újabb és újabb állampapírokat kellett venni. Mellesleg valójában magyar állampapírokban a tőke sokkal sokkal sokkal jobban fialt, mert amerikai kötvényalapban jelentős veszeteség volt a 250-ről 180 forintra értéktelendő dolláron. Tehát míg magyar állampapírokban 10 év alatt 10 millióról 24 millióra hízott a tőke, addig a 10 millió forintért vásárolt 40 ezer dollár a legjobb 8% körüli hozamú kötvényalapokban ugyan 85-90 ezer dollárra hízott, de ez forintban 2010. január elsején csak 15-16 milliót ért. Tehát két és félszer annyit lehetett keresni ész nélkül, kockázat nélkül, évente kétszer 1-1 óra ügyintézéssel, mint a világ legjobb amerikai kötvényalapjaival.

Ha pedig az évtized legjobb amerikai részvényalapja által elért 13%-os dollárhozamot állítjuk szembe a magyar állampapírok 9%-os forinthozamával, akkor azt kapjuk, hogy a világ legjobb részvényalapjában 10 éve 10 millió forinton vásárolt 40 ezer dollár 136 ezer dollárra hízott, és ez forintban 10 évvel később 24.4 milliót ért, ami lényegében pont ugyanakkora tőkenyereség, mint a 10 év alatt 10 millió forintról 24 millióra hízott magyar állampapírportfóliónk. Amerika legjobb kötvény- és részvényalap menedzserei sem tudták megverni a magyar államkötvényeket, és a félévente kincstárjegyért sorban álló magyar nyugdíjas nyanyák hordáit. :-)))

2010.02.15. Homály és ködösítés – Mekkora profitot ért el a MOL?

Erre az egyszerű és legfontosabb kérdésre válaszoljon magának az, aki olvasta a 40 oldalas jelentést, (vagy ennek szakmai elemzését)! Tehát két számot kérek csak, semmi mást: a legutóbbi negyedév és a 2009-es év nyereségét.

Mert ekkora homályt és ködösítést talán még nem is láttunk Mogyoróországon:

Ahogy a jelentésből “jól látható” van itt 23 féle verzió és apróbetűs kiscsillag: *INÁ-val, *INA nélkül, *speciális tételekkel, *speciális tételeket kiszűrve, *folytatódó tevékenységekkel számított, *megszűnő tevélenységek eredménye, *készleteken elszámolt értékvesztés nélkül, *készleteken elszámolt értékvesztéssel, *Magnolia opciokkal, *Magnolia opciók kötelezettsége nélkül, *51,7 Mrd Ft-os egyszeri, pénzmozgással nem járó átértékelési különbözettel, *a gázüzlet eladásával kapcsolatosan az E.ON-nal megállapodott vételár-módosító mechanizmus és annak bla bla bla egyszeri, pénzmozgással nem járó átértékelési különbözete, *a Szőreg-1 mező egyszeri eladása (65,3 Mrd Ft) 2008-ban, *a Szlovák Pénzügyminisztérium által visszafizetett jogosulatlan bírság (4,6 Mrd Ft); *az INA készletek piaci áron történő átvezetése a konszolidációnak megfelelően, *utólag módosított 2008-as tételekkel korrigálva, és mindezekből van forint verzió, és van dollár verzió, úgy hogy hol 145, hol 250 forint volt a dollár .... Ezen a jelentésen képtelenség kiigazodni, mert a csipetnyi valóságtartalma is elveszik a nagy homályban és ködösítésben, úgyhogy semmi értelme az egésznek, “mert hol ilyen, hol olyan. Bámulatosan tudja változtatni az alakját. Ha akarja, olyan mint egy szőrpamacs. Vagy paróka. Vagy egyujjas kifordított bundakesztyű. Vagy szobafestő pemzli. Vagy papucs orrán pamutbojt. Most leginkább egy szőrsapkához hasonlít, ahogy ül egy ágon, egy szép hosszú ágon...”

Mindenesetre, ha olyan kirobbanóan jó lenne a MOL papíron kiszenvedett nyeresége, akkor ezzel a szuper számmal kezdődne a jelentés óriási piros betűkkel, és minden oldalon tízszer hozsannáznák újra és újra, hogy milyen brutál jó lett az eredmény.

A 2009-es papíreredmény szerintem a sok szám közül 103 milliárd forint lehet. És mivel a MOL kezd egy teheteten balkáni mamuthoz hasonlítani, talán a “MOL-csoport INA nélkül (pro-forma) pénzügyi összefoglaló” adatsora hasonlítható össze leginkább a korrábbi évekkel: ez alapján úgy tűnik mindössze 35 milliárd forint az eddig korábbról ismert MOL 2009-es alapvető nyeresége. A jelenlegi 17000 forintos árfolyamon tehát a MOL hivatalos P/E mutatója 17 illetve 48, lehet választani, amelyik tetszik. De nem elégedhetünk meg ennyivel elvtársak! Tovább kell dolgozni a 34116 internacionalista proletár dolgozónak, a munkásosztálynak, a vezetőségnek, és a Pártnak, és akkor év végére meglehet a 100 is! Tovább a Lenini Úton! A szocializmus nem veszíthet az imperialistákkal szemben! :-)

2010.02.14. Több mint ezer milliárd forintnyi bedőlt hitel Magyarországon

Az amerikai árveréscunami után lássuk a magyarországi helyzetet! (Remélem jól adogattam össze az rublikákat!)

A PSZÁF hivatalos 2009.december 31-i adatai szerint

több mint 5 és félmillió lakossági bankszerződés van 6850 milliárd forint értékben. 4 millió hitelszerződéssel nincs gond. Viszont 162,965+225,501+311,958= 700424 db lakossági hitel volt 90-180, 181-356, illetve 365 napnál hosszabb, azaz behozhatatlan késedelemben 138,934+170,684+169,876 millió = 480 milliárd forint értékben. Lényegében ezek azok a hitelek, amelyeket már biztosan nem fognak törleszteni. (90 napnál rövidebb késedelemben pedig nagyjából plusz 1000 milliárd forintnyi lakossági hitelállomány van. Ezek nagyobb része valószínűleg még törleszt, de lesznek olyanok is, akik nem fognak. Szerintem egyre többen morzsolódnak majd le. Meglátjuk.)

Ezen belül ami csak a 920 ezer magyarországi lakossági jelzáloghitelt illeti 740 ezerrel nincs gond, viszont 13942+14979+34013= 62934 db lakáshitel van 90-180, 181-356, illetve 365 napnál hosszabb, azaz törlesztésképtelen késedelemben 82480+95698+93277 millió = 271 milliárd forint értékben. Ezek döntő része elbukott. Ebből eddig 19675 került végrehajtási szakaszba, tehat minimum háromszorosára fog nőni az eddigi lakásárverések száma. Nyílván nem minden jelzáloghitel fedezete jelenti a családok egyetlen lakható ingatlanát, de a szerződésszámmal nyugodtan vehetünk átlag 2-3 lakót, hogy megkapjuk minimum 130-200 ezer magyarországi lakó feje fölül fogják elárverezni a lakását, azaz arányaiban nagyjából ott vagyunk mint Amerikában, a magyar lakosság 1-2%-át veszélyezteti a kilakoltatás. Kérdés akkor viszont az, hogyha ez az 1-2% Amerikában ekkora gebaszt csinált, akkor nem fog ugyanez az 1-2% itt Magyarországon is ekkora pusztulást okozni??? Meglehet.

Ha a vállalkozási hiteleket is hozzácsapjuk a lakossági hitelekhez, akkor kb 1150 milliárd forintnyi magyarországi hitel az, amit legalább 90 napja, de jellemzően inkább több mint fél, több mint egy éve nem fizetnek, azaz bedőlt.

Ennek az eddigi több mint ezer milliárd forintnyi bedőlt hitelezésnek a banki vesztesége nyílván több száz milliárd forint. Eddig. És ez a szám, az eddigi helyzet, önmagában még kezelhetőnek is tűnik. Itt tartunk most, nyílván ez még roszabbodni is fog, ahogy az eddig fizetni próbálók közül is egyre többen véreznek el. Kezdünk azonban kritikus szintek közelébe érni, így most különösen fontos kérdés, hogy innen mennyire romlik még tovább a helyzet a már kritikus tartományba. Szerintem súlyosan rosszabbodni fog még. Meglátjuk. És az árverések száma is kezdi a kritikus szintet ostromolni. El lehet árverezni 10000 lakást. El lehet árverezni 20000 lakást, de már egyre nagyobb a társadalmi feszültség. El lehet árverezni az eddig bedőlt hitelesek 60000 lakását??? Nem biztos. El lehet árverezni ennek a dupláját-tripláját, azaz 120-200 ezer lakást, és utcára tenni több százezer - félmillió embert??? Biztos, hogy nem. Ezt a számot se a lakáspiac nem szívja fel, se utcára tenni nem lehet ennyi embert. Egy kritikus szám után így a nem fizető hitelek teljes összege befagy, mert semennyi pénz se jön vissza belőlük a banknak, ha a hiteles nem fizet, az ingatlan pedig értékesíthetetlen, és így ezek a hitelek teljes veszteségbe buknak, ahogy a túl sok amerikai subprime hitel esetében is történt. Tehát egy kritikus szint után ezek az eddig csak részleges veszteséget okozó hitelek teljes értékben fognak veszteséget okozni a bankoknak. (Hiába kerülnek a tömegesen bedőlt ingatlanok tulajdonjogai a bankok kezeibe, nem tudják belőlük visszaszerezni azt a pénzt, amit hitelként beletettek.) És 1000-2000 milliárd bukta az már fájdalmas lenne, nem csak a tönkrement lakóknak, de a bankoknak is.

2010.02.13. Idén is folytatódik az amerikai árveréscunami

Az idei év eddigi legfontosabb híre szerintem ez, melynek magyar fordítása olvasható például ITT A PÉNZCENTRUMON:

Rekordot döntött a kényszerárverések száma! (2010.01.14. 14:02) A RealtyTrac ingatlanpiaci elemző adatai szerint rekordot döntött az Egyesült Államokban a kényszerárverések száma. Az utolsó három hónapban egymillió család vesztette el otthonát. A Moody's szakértői szerint idén további 2,4 millió ingatlan kerülhet kalapács alá. 2009-ben 21 százalékkal, 2,82 millióra nőtt azon lakóingatlanok száma, melyek ellen kényszerintézkedéseket kezdeményeztek - derül ki a RealtyTrac statisztikáiból. Ez azt jelenti, hogy hozzávetőleg minden 45. amerikai otthon elárverezés fenyegetésének volt kitéve - írja a MarketWatch. Tavaly júliusban tetőzött a bedőlt lakóingatlan-hitelek miatt árverezések iránt benyújtott kérelmek száma, akkor 361 ezer lakást érintett, majd onnantól kezdve négy hónapig javulás követekezett, decemberben azonban ismét megugrott a kényszerintézkedések száma. Az ingatlanpiaci elemző cég prognózisa szerint azonban 2010-ben sem lehet még jelentősebb javulásra számítani, leghamarabb 2011-ben jöhet fordulat. Az államok közül Nevada a "legfertőzöttebb", az USA összes kényszerintézkedéssel érintett lakóingatlan közül minden tizedik ebben az államban található ugyanis. Egy év alatt 44 százalékkal nőtt itt a bedőlt hitelek miatti eljárások száma.

Nos, ez röviden csak annyit jelent, hogy a válságból nincs itt semmiféle kilábalás meg javulás, hanem 2010-ben tovább romlanak a dolgok.

2010.02.10. Hell-ass

Tudjátok mi a koboloj? Koboloj az, amivel a görögök munka helyett elütik az időt. Egy gyöngyfűzér, amit állandóan a kezükben buzerálnak, mert különben unatkoznának a semmittevésben. Nekem is van egy, de nem sokat használtam az elmúlt 10 évben, a görög GDP felét viszont a kobolojozás nemzetgazdasági tevékenysége teszi ki, azaz a nagy büdös görög semmittevés. A koboloj nélkülözhetetlen mivoltát ki más is magyarázhatná el nekünk legautentikusabban, mint a híres youtube sztár, Mr.Panosz, aki a görögök minden sármjával, intelligenciájával, műveltségével, tájékozottságával rendelkezve karizmatikus személyiségével magával ragadja áhítattal figyelő közönségét a görög értékek isteni eredetű csodálatával.

Klikk a képre a videóhoz, ahol Mr.Panosz elmagyarázza a görög életforma lételemét: a kobolojt! (A koboloj jelentőségén kívül érdemes többi mélyenszántó videoüzenetét is meghallgatni, lényegében az összeset, mert mind ilyen ütős, velős, tragikomikus “remekmű”, amelyekből például kiderül, hogy Görögországban nincs is szükség benzinre, mert az autókat ott nem benzinnel, hanem török emberek vérével hajtják. Szerintem ez a fickó lehet a görög Győzike.)

Ezt az egész görög parát nem értem. Aki a görögöknek hitelez, az most min is csodálkozik??? Ez az ország és ez a nép két és félezer éve nem változott semmit. És soha nem is fog. Itt van rá az ökör örök példa: Mr.Panosz. Még 1 vacak régi drahmányi segítséget sem érdemelnek meg, hogy azt is csak elkobolojozzák. Papanukumani Elkúrtosz!!! Fizessenek! Ha a kobolojozás helyett elkezdenek kicsit dolgozni, akkor talán menni is fog. Ha meg nem tudnak fizetni, akkor sincs semmi gond. Nem szegény ország ez. Görögország nagyon gazdag ország, van neki több mint ezer szigete. Ha nem tud majd fizetni, akkor szépen kezdheti kiárusítani a szigeteit. Lesz arra vevő. Én is szívesen vennék görög államkötvényt 7%-os hozamszinten görög sziget fedezettel. (Persze egyúttal azért kötnék rá az elérhető leghosszabb EURHUF forward shortot is, és akkor effektíve lenne egy szintetikus görög kibocsátású forintkötvényem 12% kamatozással.) Aztán, ha nem fizet, akkor szépen érvényesíteném a jelzálogfedezet birtokba vételét, és elkobolojoznék én itt életem végéig ezen a szantorini teraszon:

PS: Bejelentkezett Kiszely Laci barátunk is Görögországból, aki már 8 hónapja kobolojozik kint:

Jót derültem a görög írásodon - 8 hónapja én is itt kobolojozgatok. Görög nemdolgozás: teljesen más az értékrendjük, ez igaz, de azért sokkal komplexebb a problémájuk (szerintem). Kb. Magyarország karikatúrája az egész. Egyrészt, itt már eljutott a pártrendszer a teljes elitizmusig: leegyszerűsítve szocik = Papandreu család (már a 3. miniszterelnököt adják!), jobboldal = Karamanlis család (eddig 2-nél járnak) - ebből következően felső politikai, államvezetési szinten brutál családi mutyik. Másrészt, a közalkalmazottak kb. 60%-át teszik ki az összes munkavállalónak / GDP 30%. Finanszírozhatatlan, pláne mert a dolgozó/vállalkozó réteg a magyarhoz hasonló leleményességgel lavírozik (Ciprus hazai pálya, nyári turizmus mellékes követhetetlen, stb).

Mr. Panosz mellett még egy legendát hadd ajánlak figyelmedbe: Petroula Kostidou időjárásjelentő (klikk!) Mondjuk szegényt most elmeszelték 70.000 euróra, most észlelte a hatóság a gyermekekre kifejtett kártékony hatását.

No, ennyit akartam csak hozzátenni :)
üdv, Kiszely Laci

Lacikám, én ezen már nem is csodálkozom, hogy a kecskeszomorító görög erre a töcskölni való macára hörög: “MALAKA!!!” :-)))

2010.02.06. Tőzsde Balek Akadémia

Levelet kaptam (lájf), amire most ezúttal nyilvánosan is válaszolok, mert úgy tűnik sokak dilemmáját aggasztja, (és pénztárcáját apasztja), hogy milyen tőzsdetanfolyamot válasszon, és én mit ajánlanék.

Én is csodálkozva nézem, hogy már minden bokorban tőzsdetanfolyamokat hirdetnek, néha ugyan hiteles személyiségekkel, de többnyire hiteles eredményeket felmutatni képtelen, és ezáltan valójában hiteltelen emberek előadásában olyan horrorisztikus árakon, hogy lassan már tőzsdetanfolyam-szervező tanfolyamban is nagy üzleti fantázia lesz. :-)

Nem szeretem rontani senkinek a bizniszét, ezért nem lovaglok ezen a témán, de a véleményem erről mindig is az volt, hogy AKI TUDJA, CSINÁLJA. AKI NEM TUDJA, TANÍTJA.

Bontsuk két részre a témát!

1. Tájékoztató jellegű előadás vagy netán valamiféle alapvető tanfolyam a tőzsdevel kapcsolatban: Itt olyan közismert, tényszerű, alapvető ismeretek bemutatása történhet, amire valaki azért megy el, mert lusta ugyanezt elolvasni. Ezért pénzt fizetni valójában tök felesleges, mert ezt a tudást bárki ingyen megszerezheti az interneten, vagy pár ezer forintos könyvekből, és szoktak is lenni ingyenes vagy önköltséges (1000-2000Ft) előadások, amelyek kb annyit érnek, mint egy művészettörténeti előadás: valamivel többet konyíthatunk a témához utána mint korábban. Ez rendben is van, és egy orosz tanár is meg tudja tartani az angolórát, ha egy leckével mindig előrébb jár.

2. “Hogyan keressünk sok pénzt a tőzsdén” tipusú sok pénzbe kerülő tanfolyamok: Na most ugye ez nem valamiféle nyelvtanfolyam vagy tánciskola lenne - amit olyan emberek tartanak, akik jól táncolnak, vagy jól beszélnek egy nyelvet, de mivel ebből a tevékénységükből önmagában pénz nem termelődik, ezért ezt a tudást tanítással tudják pénzre váltani - hanem itt valaki komoly pénzért árul olyan állítólagos tudást, hogy hogyan lehet sok pénzt keresni. No de mi a jóistennek tartana valaki pénzért “hogyan keressünk sok pénzt a tőzsdén” tanfolyamot, ha egyszer ezzel a tudással elvileg akkor önmagában is sok pénzt tud keresni a tőzsdén. Totál paradoxon. Ettől persze még nem kizárt, hogy lézetik, de én még nem találkoztam ilyen “állattal”, akire azt lehetne mondani, hogy tényleg annyira ért a tőzsdéhez, hogy ő már tudja a tőzsdei gazdagodás receptjét, és ezt a tudást ráadásul minden áron még meg is akarja és tudja is tanítani másokkal. Ha van ilyen zseni és jószívű “állat”, akkor az már nyílván van annyira gazdag és filantróp, hogy ezt nem pénzért, hanem ingyesenen teszi meg. (Vajon mennyi pénzt kérhet mondjuk Soros György egy-egy beszédért vagy előadásért. Valószínüleg semmennyit, mert már így is annyi pénze van, amit el sem tudna költeni. Vagy ha netán mégis kér, akkor azt nem magának kéri, hanem egy alapítványnak.)

Én ha zseni nem is, de jószívű vagyok, és elárulom nektek a titkot: AZ A TITOK, HOGY NINCS SEMMIFÉLE TITOK VAGY RECEPT. Ez persze már az én írásaimból régesrég nyílvánvalóvá válhatott, vagy az általam valóban hitelesnek vélt guruk beidézett interjúinak hangvételéből is. De pont ezzel a témával foglalkoznak például a híres Market Wizards című könyvek, amelyben hiteles top tőzsdei spekulánsokat (tehát nem csupán hangembereket) kérdeznek arról, hogy mi a sikerük titka, és hogyan lehetne valaki olyan sikeres, mint ők. Ha valaki elolvassa ezeket a könyveket, és beszélgetéseket, akkor azokban is benne van a titok, hogy valójában nincs semmiféle titok, és nincs semmiféle recept.

Ha valaki minden áron szeretne a bárki által könnyedén elérhető ingyenes internet és filléres könyvek olvasása és tanulása helyett tanfolyamokon tudást szerezni, akkor előtte két kérdést vessen fel, és gondolkozzon el rajtuk, majd állítsa őket párhuzamba:

1. Ki tartja a tanfolyamot, és milyen eddigi kézzel fogható, hiteles teljesítményt tud felmutatani?

2. Az előadó vajon miért és miért ennyi pénzért tartja a tanfolyamot?

mert ha valaki netán tényleg annyira sikeresen és eredményesen ért a tőzsdéhez, hogy ezt a tudást még át is tudja, és akarja is adni, akkor egy ilyen személy motivációs céljai nem irányulhatnak arra, hogy a tanfolyam vagy előadás által súlyos pénzeket húzzon ki azokból, akiken elvileg pont hogy anyagilag segíteni akarna.

Ez a blog sem fizetős, hanem ingyenes. És én ugyan semmiféle különleges tudással, titokkal vagy recepttel nem szolgálhatok - hiszen nincs ilyen a birtokomban - de talán valamicskét mégis lehet tanulni belőle. Ingyen.

Nyilasi Attila – http://nyilasi.tozsdeforum.hu

Korábbi cikkek olvasása